BALÁZS GYÖRGY LÁSZLÓ
Dr. GUTTMANN ANDRÁS
HAIDEGGER TAMÁS
HARANGOZÓ GÁBOR
KOVÁNYINÉ LAX GYÖRGYI
A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építőmérnöki karán szerzett diplomát, illetve szakmérnöki tanfolyamot is végzett mérnöki matematikából. Később szintén a BME-n szerzett doktori fokozatot.
Fő kutatási területét a beton, a vasbeton és a feszített vasbeton szerkezetek jelentik. Laboratóriumban és elméletben az építőanyagok szilárdsági, alakváltozási és tartóssági jellemzőit vizsgálja. Többek között a szálerősítésű betonok (FRC), a nem acélanyagú (FRP) betétek, a megerősítések anyagai és módjai (EBR, NSM), a nagy teljesítőképességű beton (HPC), a magas hőmérséklet anyagszerkezeti hatásai, a tűzállóság, az erőátadódás betonban, a vasbeton tartók repedezettségi állapota, a vasbetonszerkezetek tartóssága, a fenntartható fejlődés is a tudományos érdeklődési körébe tartozik. Számtalan kutatási projektet vezetett az egyetemen, ezek többsége betonelemek fejlesztésére, ellenállóképességük növelésére irányult.
1983 óta oktat a BME-n, 2015-ben kinevezték Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetőjévé. 2000-től 2021-ig a tanszék anyagvizsgáló laboratóriumában is dolgozott, illetve vezette is azt. Tagja, 2015 óta pedig tiszteletbeli elnöke a Nemzetközi Betonszövetségnek (fédération international du béton).
Összes tudományos és felsőoktatási közleményének száma: 475. A Journal Concrete Structures és a Vasbetonépítés folyóiratok főszerkesztője. A világ különböző országaiban összesen közel 250 tudományos előadást tartott.
Három hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben feltaláló. Továbbá egy pozitív eredményű nemzetközi és egy európai oltalommal rendelkező bejelentés köthető a nevéhez.
A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.
Guttman András a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett előbb vegyész üzemmérnök, majd vegyészmérnök diplomát, ezt követően pedig radiokémiából doktorált. A Magyar Tudományos Akadémián a PhD fokozat után DSc fokozatot is szerzett analitikai biokémiából.
Ő vezeti a Pannon Egyetemen a Transzlációs Glikomika Kutatócsoportját és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratóriumát.
Kutatási területe nagy teljesítményű kapilláris elektroforézis rendszerek fejlesztése és alkalmazása fehérje és glikánbiomarkerek felfedezéséhez.
A Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratórium létrehozása előtt az Egyesült Államokban dolgozott. A Torrey Mesa Kutatóintézetben glikoproteinek és oligoszacharidok analíziséhez alkalmazott kapcsolt kapilláris elektroforézis és tömegspektrometriai rendszerek fejlesztésével foglalkozott. A Genetic BioSystemsnél tudományos igazgatóként tevékenységi körébe tartozott a napi kutatási és fejlesztési munkák irányítása és egy multidiszciplináris kutatócsoport vezetése új, miniatürizált bioanalitikai készülékek tervezésére, valamint kivitelezésére genomikai, proteomikai és nagy áteresztőképességű gyógyszervizsgálatok alkalmazására a biotechnológiai és a gyógyszeripar számára. A Beckman Coulternél pedig kapilláris elektroforézis alapú elválasztástechnikai módszereken alapuló kiteket fejlesztett ki.
Az általa kidolgozott cserélhető gélek, amelyek kapilláris elektroforézis alapú DNS-szekvenálásra, duplaszálú DNS molekulák analízisére és fehérjeanalízisre alkalmazhatók, nagyban hozzájárultak a Human Genome Project megvalósításához.
Guttman András a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Amerikai Kémiai Társaság Magyar Tagozatának korábbi elnöke, a California Association of Separation Scientists igazgatósági tagja, a Current Molecular Medicine főszerkesztője és számos tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2022-ben szerepelt a Stanford Egyetem által készített, a világ tudósainak legeredményesebb 2 százalékát ismertető listán.
Közel 400 folyóiratcikk, 11 könyv, számos könyvrészlet konferenciaközlemény szerzője. Feltalálóként 15 szabadalomban van megjelölve.
A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett villamosmérnöki, majd egészségügyi mérnöki diplomát, később villamosmérnöki tudományok PhD fokozatot. Ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Államokban és Ausztriában, téziseit sebészrobotikából és távsebészetből írta. Jelenleg az Óbudai Egyetem professzora és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója.
Kutatási projektjei a robotsebészet, űrtávsebészet irányítási problémáin túlmenően az orvosbiológia több területét érintik: orvostechnika, sebészrobotika, intelligens robotok, cloud robotika, sebészeti eszközök, kép által vezetett sebészet, teleoperáció, szabályozáselmélet, robot ontológiák.
Gábor Dénes-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. Több mint 300 tudományos publikáció szerzője, számos nemzetközi konferencia és egyetem meghívott előadója. Vezető tisztséget tölt be az Institute of Electrical and Electronics Engineers Robotics and Automation Society (IEEE RAS) robotikai társaságban. Az ISO/IEC közös munkacsoportjában új robotikai szabványok kialakításán dolgozik. Legtöbb idejét, energiáját az orvosi kézhigiénia ellenőrzésére alapított innovációval tölti. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben.
Egy magyar és 3 Magyarországon hatályosított európai szabadalom társ-feltalálója és 3 magyar szabadalmi bejelentés társ-feltalálója. Az Eljárás, berendezés és számítógépi programtermék kézfertőtlenítés minőségének ellenőrzésére című szabadalmi bejelentése (WO2018109507A1, HU1600669A) szabadalmi családjában JP, KR, US, IL, EP, CA és CN bejelentések vannak.
A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.
Harangozó Gábor villamosmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanitt a műszaki tudomány doktora PhD fokozatot szerzett. 2002-ben magyar szabadalmi ügyvivői szakvizsgát tett, 2003 óta pedig regisztrált európai szabadalmi ügyvivő. 1998 óta dolgozik a Danubia Szabadalmi és Jogi Irodánál, 2008 óta a gépészeti és villamossági szabadalmi osztályt irányító ügyvezető-helyettes.
Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szabadalomjogi és versenyjogi tanácsadás, a szabadalmi kutatások (újdonságkutatás és szabadalomtisztasági-kutatás), a szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentések előkészítése és képviselete, valamint a peres eljárások területén, továbbá szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal és formatervezésminta-oltalmakkal kapcsolatos megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben.
A szabadalmi jogszerzés területén komoly tapasztalatokkal rendelkezik mind a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mind pedig a jelentősebb külföldi szabadalmi hivatalok (Európai Szabadalmi Hivatal, Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala stb.) előtti eljárásokban, főként a szoftverek, az adatkommunikációs rendszerek, az orvostechnikai eszközök, a mechanikai berendezések oltalmazásával kapcsolatosan.
Több hazai konferencián tartott előadást, és több hazai és külföldi cikke jelent meg szakterületével kapcsolatosan.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Számvizsgáló Bizottságának, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, a Szellemitulajdon-védelmi Nemzetközi Szövetség (AIPPI) és a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja.
Közel két évtizede vesz részt aktívan a szabadalmi ügyvivőjelöltek gyakorlati képzésében. A Danubia irodában a szakmai irányításával eddig négy fiatal szabadalmi ügyvivő tett sikeres szabadalmi ügyvivői vizsgát.
Magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel is rendelkezik kriptográfiai területen.
A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.
KOVÁNYINÉ DR. LAX GYÖRGYI vegyészmérnök, az Egis kutató laboratóriumának korábbi vezetője
Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerezte. Ezt követően az akkori Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban (EGyT) helyezkedett el, és egész pályafutása alatt az időközben Egis névre váltott gyógyszergyárnál dolgozott. Kutató mérnökként (1973–1992), tudományos munkatársként (1993–1996), majd főmunkatársként (1996–2007), végül kutató laboratórium vezetőként (2007–2014) végezte munkáját. Ezután 2014-től részmunkaidős szakértőként vett részt a Hatóanyagfejlesztési Igazgatóság munkájában 2021-es nyugdíjba vonulásáig.
Kezdetben a vállalat originális állatgyógyászati, majd humángyógyszer-kutatásában vett részt (diamino-pirimidinek – kemoterápiás terület; 1,4-dihidro-pirido-asz-triazin-származékok – CNS hatásterület); szubsztituált kinolin, izokinolin származékok – lipoxigenáz inhibitorok; pirimidinnel kapcsolt piperazin származékok – szerotonin agonista, antagonista hatásterület).
1980-ban doktorált „5-szubsztituált diamino-pirimidinek szintézise” című értekezése alapján. 1990-ben Aranykoszorús Feltaláló díjat (OTH), 1997-ben Európai Mérnöki oklevelet (Eur. Ing.) szerzett.
Számos pregenerikus és generikus gyógyszer szabadalmaztatott szintézisének kidolgozásában vett részt (piroxicam, tamsulosin, pioglitazone, panomifene, rimonabant, duloxetine, rivaroxaban). Az 1990-2000-es években kidolgozott technológiák, amelyek kereskedelmi gyártásig eljutottak: nifedipine, amlodipine, quetiapine és olanzapine. Közülük két termék (nifedipine – Cordaflex® 1993, ill. quetiapine – Ketilept® 2008) Innovációs Díjban is részesült. Aktív részese volt a rosuvastatin cink só gyártó eljárás és a Form I kristályos módosulat kifejlesztésének (Delipid® 2009), amely az Egis kiemelkedő jelentőségű terméke lett.
Összesen 25 szabadalmi bejelentés, 10 nemzetközi tudományos publikáció, 38 hazai és nemzetközi konferencia-előadás vagy poszter szerzője, társszerzője.
A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.