2017

FARKAS JÓZSEF
GLÓDI ISTVÁN
DR. ILKU LÍVIA
MÉSZÁROS ANTAL
DR. TAKÁTS ZOLTÁN

 

FARKAS JÓZSEF gépészmérnök, menedzser gazdasági mérnök, a Sanatmetal Kft. tulajdonos igazgatója

Farkas József több mint negyed százada, 1991-től a traumatológiai és ortopédiai fejlesztések aktív résztvevője, mikor a Sanatmetal Kft. elődjének lett az ügyvezető igazgatója. Az amerikai­–brit–magyar tulajdonú DePuy–Sanatmetal Kft. vegyes vállalat idején a cég vezérigazgatója, 1999-től a Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója. A krízis-menedzsment, szervezetfejlesztés, valamint a kontrolling rendszer szakértője. Aktívan részt vesz a kutatási, fejlesztési tevékenységekben. A képerősítő nélküli disztális velőűrszegezés innovatőre, a FLEX-TLT gerincrendszer, valamint számos implantátum és egyéb segédeszközök szabadalmának tulajdonosa. A Magyar Innovációs Szövetség elnökségének tagja, 2007-ben Gábor Dénes-díjjal tüntették ki.

A mérnöki tudományok és a biológiai ismeretek szintézisén alapuló traumatológiai és ortopédiai implantátumok fejlesztésében és gyártásában, a műtéti eljárások megújításában kimagasló alkotó tevékenység fűződik nevéhez, vállalkozása világszerte elismert, a hazai egészségügyi műszergyártás nemzetközi tekintélyének növekedésében kiemelkedő a szerepe. Iparjogvédelmi portfóliója: 28 szabadalmi bejelentésből 15 megadott magyar szabadalom; 1 USA szabadalom.

Farkas József az Észak-magyarországi Innovációs Tanács alelnöke, választmányi tagja, a Heves megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara alelnöke. Termék Nagydíj, Észak-Magyarország Legdinamikusabban Fejlődő Vállalkozása Díj, Üzlet és Siker Minősített Vállalkozása Díj birtokosa.

 

GLÓDI ISTVÁN villamosmérnök, ny. szabadalmi elbíráló

Glódi István a Lvovi Műszaki Egyetem informatikus méréstechnika szakán szerzett villamosmérnöki diplomát. Pályája elején fejlesztőmérnökként dolgozott, először a Méréstechnikai Központi kutatólaboratóriumban tudományos munkatársként, majd az MMG Automatika Műveknél kutatóként, ahol olajmérő állomások elektronikus egységeinek fejlesztésében, üzembe helyezésében vett részt Magyarországon és külföldön egyaránt. Kimagasló szakmai tapasztalatát, széles körű tudását későbbi szabadalmi elbírálói munkájában gyümölcsöztette az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Szakmai kompetenciáján túl emberi hozzáállásával nemcsak kollégái, hanem ügyfelei szemében is különleges elismerést vívott ki. A hivataltól nincs távol az ilyen magas fokú ügyfélbarát magatartás, de talán Glódi István esetében ez annak is köszönhető, hogy ő maga nem egyszerűen szabadalmi elbíráló, hanem többszörös feltaláló is – hat hazai, számos európai és külföldi szabadalommal védett találmány fűződik a nevéhez. Ezek elsősorban a kőolajiparban használatos tömegáramlás-mérők, melyeket az ipari méretű, tömegegység alapú elszámolásokhoz alkalmaznak, például kőolaj-vezetékeken, finomítókban, ahol a pontosság és a megbízhatóság fokozott követelmény.

 Az innováció, a fejlesztés iránti vágy és az iparjogvédelem tudatos alkalmazása már fejlesztőmérnöki éveiben formálódott, melyet a hivatal kapuin belül csiszolt tovább és adott át. Az egyéni bejelentőkre különös gondot fordított. Mivel így személyesen volt tisztában, hogy egy feltaláló számára milyen nehézségek, buktatók és lehetőségek vetődnek fel egy-egy szabadalmaztatási folyamat során. Kollégái számára mindig szilárd támaszt jelenthettek tanácsai, bölcsessége, követendő mintát szakmai elhivatottsága.

 

Dr. ILKU LÍVIA gyógyszerész, jogász, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatója

Ilku Lívia gyógyszerészi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen védte meg, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a felsőfokú marketing-, reklám- és PR-menedzserképzésben vett részt, állam- és jogtudományi doktorrá pedig az Eötvös Loránd tudományegyetemen avatták. Hét éven át dolgozott a gyógyszeriparban, majd további hét évet a közigazgatásban töltött: az egészségügyért felelős minisztérium jogi főosztályán, később pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként. Gyógyszerészként és jogászként mindig a két szakma határterületeivel foglalkozott.

Jelenlegi munkájához kapcsolódóan végzi a jogi és gyógyszerészi munka eredményes és egymást segítő harmonizálását. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője, 2015-től pedig a munkacsoport vezetője. Akár a lakosságról, akár a szakmai közegről beszélünk, az edukáció fontosságát hangsúlyozza, különösen a fiatalabb generációra koncentrálva, akik aktív életet élnek a közösségi médiában és akiknek az internetes kommunikáció és a vásárlás a világhálón keresztül teljesen megszokott gyakorlat. A termékeny párbeszéd elkötelezett híve, munkacsoportjának működése a magas fokú koordinációra épül, jó példájául annak, hogy egy adott területen a hatóság, a rendészeti szervek, a gyógyszeripar és az ellátórendszer szereplői, továbbá az egyetemek közös akarattal kiválóan tudnak tenni a szakmaiságot szem előtt tartva a jó ügyekért. 

 

MÉSZÁROS ANTAL a CSOMIÉP Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója

Mészáros Antal, tagja a Magyar Beton Szövetségnek, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületnek, a Magyar Marketing Szövetségnek, a METESZ Előregyártási Szakosztályának elnökségi tagja 1982-tő1. Munkásságát Kiváló Újító cím ezüst fokozatával 1974-ben, arany fokozatával ismerték el 1976-ban és 1980-ban. A Kiváló dolgozó címet három alkalommal,1976, 1988 és 2001-ben nyerte el. A VOSZ 2002-ben Az év vállalkozója kitüntető címmel jutalmazta. 2002-ben vállalkozásával Innovációs Nagydíjat vehetett át. 2003-ban a termelővállalkozások kategóriájában a legdinamikusabban fejlődő cégnek járó különdíj illette meg.

Mészáros Antal 2005-ben Pro Urbe Hódmezővásárhelyért kitüntetést kapott. 2014-ben a CSOMIÉP Betonmelior Kft. az „Aknás kerethíd keretelem” termékével 10. alkalommal érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet, amellyel a kiemelkedő innovációs teljesítményt, az új munkahelyek megteremtését, az exportorientációt ismerték el. Még ugyanabban az évben, az Országgyűlés elnökétől elnöki különdíjat vehetett át. Mészáros Antalnak 11 engedélyezett magyar szabadalma van, első sorban különböző célú, kombinált illetve előre gyártott betonburkolati elemekre, tartószerkezetekre vonatkozóan. Kiemelkedő innovációt jelentő találmányaiban a beton előállítása során öntömörítő eljárással készítik el amelybe egyúttal erősítő acélszálakat kevernek.

Mészáros Antal dinamikusan fejlődő cégében az innovációt és a munkahelyteremtést elismerésre méltó iparjogvédelmi tudatossággal folytatja.

 

DR. TAKÁTS ZOLTÁN kutatóvegyész, az Imperial College, London professzora

Takáts Zoltán magyar kutatóvegyész, az intelligens sebészkés feltalálója. A budapesti Semmelweis Egyetem korábbi kutatója, jelenleg az Imperial College  munkatársa. Az iKnife kísérleti változatát mintegy 200 ezer fontból (68 millió forintból) hozta létre a magyar tudós vállalkozása az óbudai székhelyű MediMass Ltd. és az Imperial College-beli kollégáival, valamint a magyar kormány segítségével.

A szélesebb piaci lehetőségek elérése érdekében a massachusetts-i Waters Corporation megvásárolta a MediMass Kft. fejlesztése alatt álló "Intelligens Késének" REIMS nevezetű, lényegi innovatív technológiáját. Az üzletág értékesítése magában foglalja a MediMass összes innovációját, többek között a szabadalmakat, szoftvereket, adatbázisokat és a technológiához fűződő humánerőforrást.

Az onkokés vagy intelligens sebészkés olyan sebészi eszköz, amely az operáció  közben azon nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességeiről és arról, hogy tartalmaz-e tumorsejteket. A műtét közben folyamatosan érkező információ az érintett szövet rákos vagy egészséges voltáról az operációt végző orvos  számára jelentősen felgyorsítja a biológiai  szövetanalízist, és segítséget nyújt a műtét során abban, hogy lehetőség nyíljon minden rákos sejt maradéktalan eltávolítására. Az intelligens kést nem kizárólag a rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos műtéteknél lehet majd felhasználni. Az iKnife ugyanis a vérrel  nem megfelelően ellátott szöveteket is felismeri, valamint a szövetben fellelhető baktériumfajokat  is azonosítja.