Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Védjegy

TÁJÉKOZTATÓ

Általános tudnivalók a védjegy-lajstromozási eljárásról
(a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló módosított 1997. évi XI. törvény alapján)

1. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

A védjegybejelentés benyújtását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (vagyis tartalmazza-e az utalást a védjegyoltalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést és az árujegyzéket), továbbá megfizették-e a bejelentési díjat, valamint külföldi bejelentések esetében benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket.

1.1. A bejelentés napja

Az elismert bejelentési napról a Hivatal értesíti a bejelentőt. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napja a hiánypótlás beérkezési napja lesz. Ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

1.2. Bejelentési díj

A bejelentési díjjal kapcsolatos tudnivalókat a Díjtáblázat 1. pontja tartalmazza. A bejelentési díjat a Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az ügyszám és a rendeltetés feltüntetésével. Ha a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

1.3. Magyar nyelvű árujegyzék

Ha az árujegyzék idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

2. Észrevétel

Bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozólag, hogy a megjelölés a törvény 2- 3.§-aiban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban. A Hivatal az észrevételt a bejelentővel közli, és a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe veszi, továbbá az észrevételt tevőt az észrevétel eredményéről értesíti.

3. Alaki vizsgálat

Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

4. Kutatás

Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a törvény 4.§-ában meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek.

A Hivatal a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultját, védjegylajstromba bejegyzett használóját - kérelemre és az előírt díj megfizetését követően - értesíti a kutatási jelentés másolatának megküldésével arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. (lásd: Díjtáblázat 4. pontja)

5. Érdemi vizsgálat

Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a védjegybejelentés törvényben meghatározott feltételekre előírt érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányosságok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A védjegybejelentést a Hivatal egészében vagy részben elutasítja, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

6. A védjegybejelentés meghirdetése

A kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldése után a Hivatal a védjegybejelentést a hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben meghirdeti, és erről a bejelentőt értesíti.

7. Felszólalás

A törvény alapján a felszólalásra jogosultak - a törvény 4- 6. §-aiban meghatározott okból - a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül, valamint a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is, a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhatnak. A felszólalás díjköteles, a díj a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül fizethető meg. (lásd: Díjtáblázat 5. pontja)

Ha a felszólalás nem felel meg az előírt feltételeknek, a Hivatal felhívja a felszólalót a hiányok pótlására, ha pedig a felszólalás díját nem fizették meg, figyelmeztetést ad ki a díj megfizetésére. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

A Hivatal írásbeli előkészítés után - szükség esetén szóbeli tárgyaláson - dönt az oltalomképességről.

8. Gyorsított eljárás

A Hivatal a lajstromozási eljárást a törvényben előírt feltételek esetén a bejelentőnek a bejelentés napjától számított egy hónapon belül benyújtott kérelmére gyorsítottan folytatja le.

A kérelem díjköteles. A díjat a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni (lásd Díjtáblázat 6. pontja).

Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Hivatal figyelmezteti a díj megfizetésére. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Ha a kérelem hiányos, a Hivatal hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás, illetve nyilatkozat elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A kérelmet el kell utasítani, ha a kérelem a felhívás, illetve nyilatkozat ellenére sem felel meg az előírt feltételeknek.

A Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át nyújtja be a kérelmét, úgy a Hivatal a továbbiakban elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket.

9. Különleges gyorsított eljárás

Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Hivatal a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza azzal, hogy a védjegy lajstromozása csak a felszólalás benyújtására előírt határidő elteltével válhat jogerőssé.

A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására előírt határidőn belül (8. pont) terjeszthető elő.

A kérelem díjköteles. A díjat a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni (lásd Díjtáblázat 7. pontja).

Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Hivatal figyelmezteti a díj megfizetésére. Ennek elmaradása esetén a Különleges gyorsított eljárásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Ha a kérelem hiányos, a Hivatal hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás, illetve a nyilatkozat elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A kérelmet el kell utasítani, ha a kérelem a felhívás, illetve nyilatkozat ellenére sem felel meg az előírt feltételeknek.

A Hivatal a különleges gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át nyújtja be a kérelmét, úgy a Hivatal a továbbiakban elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket.

10. Módosítás - Belső elsőbbség

A védjegybejelentésben nem változtatható meg a megjelölés, valamint az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt.

A bejelentő eredeti bejelentése napjától számított hat hónapon belül - belső elsőbbség igénybevételével - új bejelentést tehet, amelyben az eredetinél tágabb árujegyzékre igényelhet oltalmat.

11. Megosztás

Aki egy bejelentésben több megjelölés oltalmát igényelte, illetve az árujegyzék szétválasztásával külön-külön igényelne oltalmat ugyanarra a megjelölésre, a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését, módosíthatja az árujegyzéket a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra irányuló kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 9. pont). A díjat a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni, ellenkező esetben a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

12. Határidők - Határidő-hosszabbítás - Igazolás

A védjegytörvény által meghatározott határidők (lásd 1.1., 1.2., 1.3., 7., 8, 11 és 14. pont) nem hosszabbíthatók meg. Elmulasztásuk jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek. Ahol a törvény nem állapít meg határidőt, a Hivatal felhívásában kitűzött határidő lejárta előtt kérni lehet a határidő meghosszabbítását. A kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 8. pont). A kérelemmel egyidőben meg kell fizetni az előírt igazgatási-szolgáltatási díjat. Ennek elmulasztása esetén a határidő-hosszabbítási kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. A védjegyügyekben az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

13. A védjegy lajstromozása

Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza. A Hivatal a védjegy lajstromozásáról védjegyokiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

14. A védjegyoltalom időtartama, megújítás, megosztás

A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható.

A megújítást legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni.

A megújítási kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 10. pont). A Hivatal a védjegyoltalom megújításáról okiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében - megoszthatja a védjegyoltalmat. A megosztási kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 11. pont).

15. Kétirányú elektronikus kommunikáció

Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át kezdeményez bizonyos eljárásokat, akkor a Hivatal elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket.

Az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről az SZTNH elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél ennek az értesítésnek a visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét 15 napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. [link]

Kétirányú elektronikus kommunikációra az alábbi ügyekben van lehetőség:

• Megújítási kérelem
• Változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelem
• Gyorsított eljárás és a különleges gyorsított eljárás
• Lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelem
• Iratbetekintésre vonatkozó kérelem