Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Védjegy

Védjegyoltalom

Tartalomjegyzék

Mi a védjegyoltalom?
Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom?
Ki szerezhet védjegyoltalmat?
Mire jogosít fel a védjegyoltalom?
Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?
Milyen formai követelményeknek kell megfeleljen a beadvány?
Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni?
Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén?
Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje?

Mi a védjegyoltalom?

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén.

Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom?

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha

• megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható,
• nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy
• viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).

Ki szerezhet védjegyoltalmat?

Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

Mire jogosít fel a védjegyoltalom?

A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?

• A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalahoz benyújtott védjegybejelentéssel,
• Európai közösségi védjegybejelentéssel,
• Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján is.

 
Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek nyújtanak segítséget.

Milyen formai követelményeknek kell megfeleljen a beadvány?

Formai Követelmények

Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni?

• Védjegyoltalom szerezhető az illető ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel,
• a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján megtett ún. nemzetközi bejelentéssel.
• Európai közösségi védjegybejelentéssel.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és a közösségi védjegybejelentéseinek a továbbítását is.

Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén?

Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.

Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje?

Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.