Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Szolgáltatások

Védjegyfigyelés - Vt. 60/A.§

A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése

1. Mi a védjegyfigyelés?

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt a 2003. évi CII. törvény módosította (a továbbiakban: Vt.), amely egy új jogintézményt vezetett be, a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítését (védjegyfigyelés).

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Vt. alapján az érdemi vizsgálatot a korábbi jogok vonatkozásában csak a felszólalás alapján végzi el. A védjegyjogosult szempontjából nem könnyű feladat a felszólalás. Először is, figyelemmel kell kísérnie a védjegybejelentéseket, hogy értesülhessen azokról, amelyek - megítélése szerint - a saját védjegyével, vagy más árujelzővel ütköznek. Másodszor, a felszólalás benyújtására a védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül van mód. Ahhoz, hogy mindezekről értesüljön a védjegyjogosult, figyelemmel kell kísérnie a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő meghirdetéseket tartalmazó rovatát.

2. Milyen előnyöket biztosít a védjegyfigyelés?

A fenti terhektől mentesül az, aki él a Vt. 60/A. §-ával bevezetett védjegyfigyelés kínálta lehetőséggel. A védjegybejelentés vizsgálata során a hivatal kutatási jelentést készít, amelyben feltünteti az összes ütköző korábbi védjegyet. A védjegyfigyelési kérelem alapján a hivatal megküldi a kérelmezőnek az olyan kutatási jelentést, amelyben az ő korábbi védjegyét feltüntették. A védjegyfigyelést kérő minden olyan későbbi védjegybejelentésről értesül, amely a védjegyével ütközik, ezért nem kell folyamatosan figyelemmel kísérnie a Közlönyt.

3. Ki terjeszthet elő védjegyfigyelési kérelmet?

Védjegyfigyelési kérelmet a bejelentő, a védjegy jogosultja, a védjegylajstromba bejegyzett használó terjeszthet elő.

4. Milyen formában ad tájékoztatást a hivatal a védjegyfigyelési kérelmet előterjesztőnek?

A hivatal a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesíti a bejelentőt, a védjegy jogosultját, valamint a védjegylajstromba bejegyzett használóját arról a későbbi védjegybejelentésről, amelyben az ő korábbi jogát feltüntették. Az értesítés birtokában a korábbi jog jogosultja dönthet arról, hogy kíván-e felszólalást benyújtani a későbbi védjegybejelentéssel szemben.

5. Milyen hosszú időre terjeszthető elő a kérelem?

A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő. A Vt. értelmében a kérelem teljesítésének kezdő időpontja január 1. vagy július 1. lehet.

6. Mennyi a védjegyfigyelési kérelem díja?

A kérelem díja a kérelemben megjelölt időszak minden naptári hónapja után 6 400 Ft [19/2005 (IV. 12.) GKM rendelet 11.§-a (3) bekezdése ]. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti.

7. Mi történik abban az esetben, ha a hivatal az értesítést elmulasztja?

Az értesítés elmaradása esetén a hivatal a megfizetett díj egészét, vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti, azonban az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs.

8. Mennyi ideig teljesíthető a védjegyfigyelési kérelem?

A kérelem teljesítésének időtartamát az ügyfél kérelme határozza meg. A védjegyfigyelést hónapokban meghatározott időtartamra lehet kérni. A védjegyfigyelés legfeljebb 12 hónapra kérhető, amely ismételten előterjeszthető.