Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Szemle > 1999. 10.

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

Elektronikus publikáció

ÉVFORDULÓNAPTÁR

185 éve született Ganz Ábrahám
165 éve született Mechwart András
160 éve (1839. 12. 19.) alapították meg a gyufagyárat
145 éve született Déri Miksa
55 éve halt meg Bródy Imre

185 éve született Ganz Ábrahám (Unter- Embrach 1814. 11. 06. - Pest, 1867. 12. 15.), vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője .

1845-ben Budán nyitotta meg első műhelyét, ahol öntöttvas tárgyakat készített. A szabadságharc alatt a honvédseregnek szállított ágyúkat, amiért később el is ítélték. Kísérleteket folytatott az ún. kéregöntésnek vasúti kocsikerekek gyártására való felhasználásáról. Szabadalmaztatott eljárása nyomán kezdték meg a vasúti szerelvények kerekeinek tömeges gyártását. Gyártmányai világkiállításokon is szerepeltek és díjakat is nyertek. 1863-ban Pest díszpolgárává választották. Öngyilkos lett, de az üzemeiből kinőtt Ganz-vállalatok megőrizték nevét.

165 éve született Mechwart András (Schweinfurt, 1834. 12. 06. - Budapest, 1907. 06. 14.), gépészmérnök.

A Ganz-gyár legjelentősebb fejlesztője 1855-től négy évig egy nürnbergi gépgyárban hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásával foglalkozott. 1859-ben lépett Ganz Ábrahám budai gyárának szolgálatába. Itt számos javítást végzett a gyár berendezésein, tervei alapján kezdtek gőzgépeket gyártani. Ganz halála után őt bízták meg az üzem vezetésével, és 1874-1899 közt vezérigazgatóként irányította a vállalat munkáját, amely töretlenül fejlődött, több üzemmel bővült. Mechwart a Ganz-gyárban a hengerszék (két henger segítségével aprításra szolgáló szerkezet) készítésénél a hagyományos kéregöntési technológiát felhasználva tökéletesítette az eljárást: rovátkolt acélhengereket alkalmazott. Tipizált alkatrészekből közel hatvanféle hengerszéket állítottak elő, sorozatban. Ezeket és a komplett malmokat a Ganz-gyár az egész világra exportálta. 1907-ig mintegy 30 ezer hengerszék készült. Mechwart másik döntő elhatározása a vállalat villamos osztályának a gőz-, illetve petróleumüzemű szántógép, mely forgó maróvasakkal működött. Páratlan üzleti érzékének köszönhetően az egyre több üzemből álló vállalat termékeinek egész Európában, s a tengeren túl is piacot tudott teremteni. A századfordulón, nyugdíjba menetelekor a gyár 6000 embert foglalkoztatott.

160 éve (1839. 12. 19.) alapították meg a gyufagyárat.

Irinyi János Budapesten megalapította gyújtógyárát. Kérelmét csak 1840. április 8-án adta be Pest városához "olyan gyufácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak" -, de mielőtt kérvényét elintézték volna, 1839. december 19-én a Nyár utca 234. számú házban már megkezdte a gyártást. Nemcsak gyufákat gyártott, hanem taplót és fidibuszt is. Egyébként nem ez volt az első foszforos gyufagyár, 1837-től már működött egy Pesten, a Zaretzky-féle gyár. Az osztrák iparosok mindent meg is tettek, hogy a konkurenciát felszámolják, s öt év alatt sikerült Irinyi gyárát teljesen tönkretenniük.

145 éve született Déri Miksa (Bács, 1854. 10. 26 - Merano, 1938. 03. 03.), mérnök, feltaláló.

A magyar elektrotechnika egyik jeles továbbfejlesztője volt, aki Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal közösen kidolgozta a zárt vasmagú transzformátort. Ő valósította meg a bécsi villamos erőművet. 1898-ban egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, 1903-1904 között pedig azt a kétkefés egyfázisú repulziós motort, amelyet Déri-motornak neveznek. 1898 és 1902 között alkotta meg a szintén róla elnevezett kompenzált egyenáramú gépet. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Déri-díjat alapított.

55 éve halt meg Bródy Imre (Gyula, 1891. 12. 23. - Mühldorf, 1944. 12. 20.), fizikus.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, doktori értekezésében kvantumkémiai alapon számította ki az egyatomos gázok kémiai állandóját. A tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének tanársegédje lett, majd 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Bornnal dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban Budapesten az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársaként az izzólámpa tökéletesítésén dolgozott. Legjelentősebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása volt. Az új égő gyártásához kutatásai alapján Ajkán építették fel a világon az első gazdaságosan üzemelő kriptongyárat. Az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron a kriptonégő volt a szenzáció. Ezután Bródy újabb fényforrás-kutatásokba kezdett. 1944-ben a német megszállás idején a gyár mentesítést szerzett neki a zsidótörvények alól. Ő azonban nem akart elszakadni családjától és önként ment a biztos halálba. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat díjat alapított emlékére.

Forrás: Évfordulónaptár, 1999 (MTI Sajtóadatbank)