Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Kérdések, válaszok > Gyakran ismétlődő kérdések > Önkéntes műnyilvántartás

Önkéntes műnyilvántartás

Tájékoztató

A műnyilvántartás részletes szabályai
Általános tudnivalók
A mű önkéntes műnyilvántartásba vételének kellékei
Formanyomtatvány a mű nyilvántartásba vételéhez (kérelem, kitöltési útmutatóval)

I. A műnyilvántartás részletes szabályai

1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján folytatja le.

2. A művek - ideértve a kapcsolódó jogi teljesítményeket is - önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az SZTNH-tól. A szerző helyett és nevében képviselő (meghatalmazott) is eljárhat. Az önkéntes műnyilvántartás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed.

3. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az SZTNH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, személyes ügyintézés esetén az SZTNH Ügyfélszolgálatán.
A formanyomtatvány rögzíti a szerző(k) nevét és címét, képviselet esetén a képviselők nevét és címét (székhelyét), a nyilvántartásba venni kért mű címét, műfaját és hordozóját, továbbá (szükség esetén) a mű egyedi azonosítását segítő további adatokat. A kérelemhez mellékelni kell a mű eredeti vagy másolati példányát. A műpéldánynak olyan méretűnek kell lennie, hogy egy A/4-es szabványméretű borítékban elhelyezhető legyen. Ha a műpéldány mérete ezt meghaladja, műpéldányként a művet tartósan rögzítő és a mű azonosítására alkalmas, legfeljebb A/4-es méretű hordozót kell mellékelni.
A jogszabály a személyes ügyintézés mellett lehetővé teszi, hogy az ügyfél postai úton vagy telefaxon nyújtsa be a kérelmet az előírt mellékletekkel együtt az SZTNH-hoz.
Ugyanakkor a mellékelt műpéldány vagy másolat fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában ellenőrizni és minősíteni. Előfordulhat, hogy a postai úton vagy telefaxon érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását.
A fenti okokból célszerűbbnek mutatkozik az önkéntes műnyilvántartás személyes intézése, amikor a műpéldány sérülését kizárva a tanúsítvány kiállítására és átadására helyben, azonnal sor kerül.

4. A kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege: 5000 forint. A díjat készpénzben vagy bankkártyával, POS-terminál útján adott fizetési rendelkezéssel kell megfizetni a SZTNH Ügyfélszolgálatán. Az igazgatási szolgáltatási díj más módon nem fizethető meg.
A díj megfizetésekor hivatkozni kell az ügyszámra, amelyet az SZTNH személyes ügyintézés esetén helyben, postai úton vagy telefaxon benyújtott kérelem esetén postai úton közöl a kérelmezővel.
A díj megfizetésére kedvezmény és mentesség nem adható.

5. Az SZTNH Ügyfélszolgálata a személyesen és szabályszerűen benyújtott kérelmet azonnal, a szerzőségi tanúsítvány kiállításával és kiadásával teljesíti.
(A tanúsítvány kiállítása adott esetben hosszabb időt is igénybe vehet. Ezért - különösen több kérelem esetén - kérjük a zárási időpontot legalább egy órával megelőzően jelenjen a SZTNH Ügyfélszolgálatán.)
A postai úton, illetve telefaxon érkező, a rendeletben foglaltaknak megfelelően benyújtott kérelemre az SZTNH a tanúsítványt kiállítja, miután az előírt igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfélszolgálaton lerótták. Az SZTNH a tanúsítványt az azzal összefűzött műpéldánnyal az Ügyfélszolgálaton megjelenő szerző vagy képviselője számára személyesen átadja, egyéb esetben postai úton továbbítja a szerző vagy képviselője részére.
Több szerző esetében - személyes megjelenés hiányában - az SZTNH annak a szerzőnek vagy írásban meghatalmazott képviselőnek továbbítja postai úton a tanúsítványt és az azzal összefűzött műpéldányt, akit a kérelemben az "Egyéb megjegyzések" rovatban megjelöltek. Ilyen értelmű megjelölés hiányában az SZTNH a tanúsítványt és az azzal összefűzött műpéldányt az írásban meghatalmazott képviselőnek, ennek hiányában a kérelmen elsőként feltüntetett szerzőnek továbbítja postai úton.
Az okiratban az SZTNH azt igazolja, hogy a szerzőként megnevezett kérelmező(k) a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként (sajátjukként) ismerte(ék) el. A tanúsítvány és az ahhoz hozzáfűzött, lezárt borítékban elhelyezett műpéldány a szerzőségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték sérülésmentes állapotban van. A postai úton megküldött tanúsítvány és a művet tartalmazó boríték sérülése, rongálódása miatti kárért való felelősségre a Magyar Posta Zrt. Küldeményforgalmi Üzletszabályzata az irányadó.

6. A szerző az SZTNH által rendszeresített formanyomtatványon bármikor kérheti a tanúsítvány visszavonását. A tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet két példányban kell személyesen vagy képviselő útján benyújtani, amelyhez csatolni kell a tanúsítványt és az ahhoz hozzáfűzött, a műpéldányt tartalmazó lezárt borítékot. Az SZTNH a kérelmet - díjmentesen és az előírt feltételek megléte esetén - azonnal teljesíti, és a tanúsítványt érvényteleníti, valamint a visszavonó nyilatkozatot tartalmazó kérelem másodpéldányát a személyesen megjelenő szerző vagy képviselője számára átadja, egyéb esetben postai úton továbbítja a szerző vagy képviselője részére.

7. Ha bírósági eljárásban jogerősen megállapításra kerül a szerző személye, és az nem azonos a műnyilvántartásban ekként megjelölt személlyel, a szerző kérheti e személy törlését az önkéntes műnyilvántartásból. A törlés szabályai megegyeznek a visszavonás szabályaival, azzal, hogy a kérelemhez a jogerős bírósági határozatot csatolni kell, továbbá, hogy az SZTNH a korábban szerzőként bejegyzett személlyel is közli a törlésről hozott határozatát.

8. A szerző írásban megadott hozzájárulása esetén az SZTNH a formanyomtatványon megadott adatokat nyilvánosságra hozhatja, és az adatokból a nyilvánosság tájékoztatásának céljára adatbázist szerkeszthet. Az erre vonatkozó külön szerzői hozzájárulást a műnyilvántartás iránti kérelem tartalmazza.

9. A tanúsítvány kiadásával összefüggő döntés bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.

II. Általános tudnivalók

1. A tanúsítvány sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.

2. A nyilvántartásba vett irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Nem állnak szerzői jogi védelem alatt

• a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények, az ügyiratok, valamint a kötelező szabványok és más hasonló rendelkezések;
• a tények, napi hírek;
• az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek (egy mű részeként sem);
• a folklór kifejeződései.

Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.

3. A nyilvántartásba vett kapcsolódó jogi teljesítmény előadóművészi, hangfelvétel-előállítói, film-előállítói, adatbázis-előállítói teljesítmény, illetve a rádió- és televíziószervezetek saját műsora lehet. E teljesítmények védelméről a szerzői jogi törvény külön fejezetekben rendelkezik. (A továbbiakban a szerzői műveket és a kapcsolódó jogi teljesítményeket egységesen "műnek" nevezzük.)

4. A művön fennálló szerzői jogi védelem független attól, hogy a mű részesülhet-e iparjogvédelmi oltalomban, ideértve különösen a formatervezésiminta-oltalmat, a védjegyoltalmat, a szabadalmi oltalmat, valamint a használatiminta-oltalmat. Az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákra vonatkozó oltalomképességi szabályokat az iparjogvédelmi törvények határozzák meg.

III. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételének kellékei

1. Kérelem
A kérelmet a "KÉRELEM a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általi önkéntes műnyilvántartásba vétel iránt" c. formanyomtatványon kell benyújtani egy példányban. A formanyomtatványt a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni.

2. Műpéldány
A műpéldány

• a mű eredeti példánya, vagy
• a mű másolati példánya, vagy
• a művet a mű azonosítására alkalmas formában tartósan rögzítő hordozó.

A műpéldánynak, illetve a hordozónak egy szabványos A/4-es méretű borítékban elhelyezhetőnek kell lennie. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az A/4-es szabványos méretű borítékban maximum 70 db 80 gr/m2 másolólap helyezhető el. Amennyiben a műpéldány fűzött vagy kötött, illetve meghaladja a 70 lap mennyiséget, célszerű azt elektronikus hordozón mellékelni.)

3. Képviseleti meghatalmazás
Ha a kérelmet nem személyesen a szerző nyújtja be, az ügyben eljáró képviselő jogosultságát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. §-ának (2) bekezdése értelmében igazolni kell.
A képviseletet magánokirattal (pl. eseti meghatalmazással) vagy közokirattal kell igazolni.

4. Igazgatási szolgáltatási díj
Az 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat készpénzben vagy POS-terminálon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatán helyben kell megfizetni.
A díj megfizetésekor hivatkozni kell az ügyszámra, amelyet az SZTNH személyes ügyintézés esetén helyben, postai úton vagy telefaxon benyújtott kérelem esetén postai úton közöl a kérelmezővel.