Gyakori hibák és félreértések

  • „Szeretném "névvel" védeni a termékem, hogy más ne forgalmazhassa.”

A védjegy (mint árujelző) segít abban, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, fontos szerepe van a marketing és a reklám területén is. Ezt a funkciót csak a jogszabályban előírt feltételeket kielégítő, megkülönböztetésre alkalmas, lajstromozott megjelölések: a védjegyek töltik be. A védjegyoltalom azt jelenti, hogy a védjegyet meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja a kereskedelmi forgalomban, akinek a javára a lajstromozás történt. Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt más(ok) áruitól vagy szolgáltatásaitól.

  • „Mit jelent az, hogy Nizzai Megállapodás szerinti áruosztály és árujegyzék?”

Áruosztály: az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő osztályozására szolgáló kategória. Az áruosztályok és azok tartalmának meghatározását lehetőleg a Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzékben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/). További hasznos segítséget jelent az árujegyzék összeállításához az uniós védjegyek lajstromozását is végző Európai Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által üzemeltetett TMClass adatbázis is. (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/euroclass.html)

 Árujegyzék: azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. A Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzék részletes tartalmának értelmezése és az abban szereplő áruosztályok pontos használata szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ebben segít a Hivatal gondozásában megjelent Nizzai Osztályozás 10., magyar nyelvű kiadása. Amennyiben további információra van szüksége, forduljon bizalommal a Hivatal Ügyfélszolgálatához.

  • „Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni?”

A Magyarországon lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarország területére terjed ki. Ezért ha valaki védjeggyel ellátott áruit külföldön szeretné forgalomba hozni, vagy külföldön szeretne védjegye alatt megkülönböztetett szolgáltatásokat nyújtani, célszerű az adott államban, illetve államokban is megszerezni a védjegyoltalmat. Erre lehetőség van országonként tett nemzeti védjegybejelentések révén (Nemzetközi út), amihez védjegyjogban járatos szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd segítségét célszerű igénybe venni (http://www.sztnh.gov.hu/url/ipvint/ipvint7_48.html). Amennyiben az Európai Unió területén szeretné a védjegyét használni, érdemes európai uniós védjegybejelentést tenni (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu).

További információ: Útmutató védjegybejelentőknek

  • „Hogyan újítható meg a védjegy?”

A védjegyoltalom 10 évig tart, és korlátlan alkalommal megújítható.  A megújításért meg kell fizetni az előírt igazgatási szolgáltatási díjat, legkésőbb a megújítási kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül. A megújítás alkalmával a lajstromozott megjelölés nem változtatható meg, és az árujegyzék sem bővíthető. 

  • „Elutasítás esetén a bejelentési díjat visszakapom?”

A bejelentési díj, igazgatási szolgáltatási díj, amely a védjegybejelentési eljárás lefolytatásának a díja és amely abban az esetben sem jár vissza a bejelentőnek, amennyiben a Hivatal a védjegybejelentést elutasítja.

  • „Mi a védjegyfigyelés?”

Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni védjegyünket egy későbbi védjegy lajstromozásától, figyelnünk kell a védjegybejelentések meghirdetését, vagy megrendelhetjük a Hivatal „védjegyfigyelés” szolgáltatását, amely alapján a Hivatal értesíti a korábbi védjegy jogosultját abban az esetben, ha a védjegye – a tájékoztató kutatás szerint – hasonlóként merült fel egy későbbi bejelentés kapcsán.

  • „Mit jelent a felszólalás”

Felszólalás során a korábbi védjegy vagy más jog (pl. névhez való jog) jogosultja léphet fel a védjegybejelentővel szemben azért, hogy az ő korábbi jogait sértő később bejelentett megjelölésre tett bejelentést a Hivatal utasítsa el. A felszólalásra a bejelentés meghirdetését követő 3 hónapos felszólalási időszakban van lehetőség. A védjegyjogosult csak akkor szerezhet tudomást egy későbbi védjegybejelentésről, ha figyeli vagy a Hivatal védjegyfigyelés szolgáltatásával figyelteti a később bejelentett védjegyeknek a Hivatal honlapján történő meghirdetését (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő).

  • „Mi a védjegybitorlás?”

A védjegyoltalom kizárólagos jogokat ad a védjegy jogosultjának (tulajdonosának). Aki ezeket a kizárólagos jogokat megsérti, védjegybitorlást követ el.

A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjegyével összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Védjegyoltalomból eredő jogai megsértése esetén büntetőjogi, polgári jogi, szabálysértési vagy vámhatósági intézkedéseket kezdeményezhet.

A védjegybitorlás jogkövetkezményei:

A Büntető Törvénykönyv 388. §-ának értelmében vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a védjegy jogosulatlan utánzásával vagy átvételével, illetőleg a védjegy utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával megsérti a védjegyjogosult oltalomból eredő jogait és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Súlyos esetben a büntetés bűntett miatt akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

 
  • „A domain neveknek milyen összefüggései lehetnek a védjegyekkel?”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem végez domain név regisztrációt! Ezt a tevékenységet a domainnév regisztrátorok végzik. A domainnevek regisztrálása felvethet védjegyjogi problémákat, ezért tanácsos a regisztrálandó nevet előzetesen lekutatni a védjegylajstromban is, elkerülve ezzel egy esetleges védjegybitorlást és annak következményeit.

További információ: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_domain.html „Mi a különbség a cégnév és a védjegy között?”

Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozásuk cégnevének a cégjegyzékbe való bejegyzése révén a név alkalmas a védjegyoltalom megszerzésére is. A cégnév az Ön vállalkozásának teljes neve, ami az Ön vállalkozásának azonosítására szolgál. Ezzel szemben a védjegy olyan megjelölés, amely az Ön vállalatának termékét, szolgáltatását különbözteti meg más hasonló tevékenységet végző vállalkozás termékétől, szolgáltatásától. A cégnévként bejegyzett megjelölés nem feltétlenül lajstromozható védjegyként.

  • Melyek a bejelentés elutasításának legfőbb okai

A védjegy-lajstromozási kérelmet feltétlen kizáró okokra való hivatkozással utasítja el a Hivatal az alábbi esetekben: - fajtanevek, vagy általánosan használt megjelölések,

  • fajtanevek, vagy általánosan használt megjelölések,
  • leíró jellegű fogalmak, kifejezések (mint pl. csupán árufajták vagy szolgáltatásfajták elnevezése, pusztán földrajzi nevek stb.) azaz olyan megjelölések, amelyek nem rendelkeznek megkülönböztetésre alkalmas elemmel (ábrás elem/ek, fantázia szavak stb)
  • megtévesztő megjelölések,
  • közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések, (pl. durva, obszcén szavakat, önkényuralmi jelképeket tartalmazó árujelzők)