A védjegybejelentési eljárás folyamata

A védjegy-lajstromozási eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). Egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom. A védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegy milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. Az SZTNH a bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy elismerhető-e a bejelentési nap (a bejelentés tartalmaz-e utalást arra, hogy védjegyoltalmat kérnek, tartalmazza-e a lajstromoztatni kívánt megjelölést, a bejelentő elérhetőségét). Amennyiben a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételek mindegyike teljesül, az a nap lesz a bejelentés elsőbbségi napja, amikor a védjegybejelentést benyújtották. Amennyiben a felsoroltak bármelyike hiányzik, a Hivatal felhívást bocsát ki a hiány pótlására. Ha a bejelentő a Hivatal felhívására határidőben nem válaszol, nem pótolja a hiányt, a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentő a védjegyoltalmi igényét nem tartja fenn, ezért a bejelentést visszavontnak tekinti, amelynek következtében az eljárás megszűnik. Ha a bejelentő válaszol, a hiánypótlás Hivatalhoz érkezésének napja lesz az elismerhető bejelentési nap.

A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell fizetni a bejelentés igazgatási szolgáltatási díját. A díj megfizetésére határidő-hosszabbítás nem adható, az a törvényben kötelezően megszabott határidő, elmulasztásának következményei külön figyelmeztetés nélkül is beállnak. Amennyiben egy hónapon belül a bejelentő nem fizeti meg a bejelentési eljárás díját, a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti. A bejelentési díj a határidő letelte előtt is megfizethető, sőt célszerű a mielőbbi teljesítésre törekedni, hiszen ez esetben a Hivatal hamarabb tudja megkezdeni a bejelentés vizsgálatát.

A bejelentési díj határidőben történt megfizetését követően az alaki feltételek meglétét vizsgálja a Hivatal. Amennyiben a Hivatal bármilyen alaki hibát észlel a bejelentésben (pl. nem pontos az árujegyzék vagy egy bejelentésben több megjelölésre igényelték a védjegyoltalmat) szintén hiánypótlási felhívást küld a bejelentőnek. Ha a hiányt a bejelentő határidőben nem pótolja, a bejelentést visszavontnak tekinti a Hivatal, amennyiben a hiány határidőben pótlásra kerül, a Hivatal folytatja a bejelentés vizsgálatát.

Ha a bejelentés alakilag rendben van, sor kerül a védjegybejelentés érdemi vizsgálatára. A Hivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamilyen feltétlen kizáró ok a megjelöléssel kapcsolatban (pl. alkalmas-e a megjelölés a megkülönböztetésre, nem ütközik-e közrendbe, közerkölcsbe). Ha a bejelentés bármilyen feltétlen kizáró okba ütközik, a Hivatal nyilatkozattételi felhívásban közli azt a bejelentővel. Ha a bejelentő a megadott határidőben a felhívásra nem nyilatkozik, a Hivatal a védjegybejelentést visszavontnak tekinti. Amennyiben a bejelentő nyilatkozik és azt követően is úgy találja a Hivatal, hogy a bejelentés a nyilatkozat ellenére továbbra sem alkalmas védjegykénti lajstromozásra, a Hivatal a bejelentést elutasítja. Ugyanakkor, ha a Hivatal a bejelentő nyilatkozata következtében úgy ítéli meg, hogy a bejelentés alkalmas az oltalomra - nem áll fenn azzal szemben feltétlen kizáró ok –, a bejelentési eljárást folytatásaként a Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és kutatási jelentést készít, amit megküld a bejelentőnek. A kutatási jelentésben tájékoztató jelleggel szerepelnek azok a korábbi elsőbbségű védjegyek, amelyeket a bejelentett megjelölés oltalomképessége szempontjából érdemes figyelembe venni.

Ha a kutatási jelentésben olyan lajstromozott védjegy(ek) szerepel(nek), amely(ek) esetében fennáll az összetéveszthetőség veszélye, a bejelentőnek számolnia kell azzal, hogy védjegyével szemben e korábbi jog(ok) jogosultja esetleg felszólalást nyújt be, vagy felszólalás hiányában a lajstromozást követően törlési eljárást indít. A kutatási jelentésben foglaltak alapján mérlegelheti a bejelentő, hogy folytatja-e a lajstromozási eljárást vagy visszavonja a védjegybejelentését azért, hogy elkerüljön egy későbbi jogvitát (felszólalás, törlési eljárás).

A Hivatal ezt követően meghirdeti a védjegybejelentést a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A meghirdetést követő 3 hónapon belül a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai, viszonylagos kizáró okok alapján felszólalást nyújthatnak be és kérhetik annak elutasítását. A viszonylagos kizáró okokat a Hivatal hivatalból nem, csak akkor vizsgálja, ha a bejelentéssel szemben felszólalás érkezik.

A Hivatal írásbeli előkészítés után - ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha a felek ezt kellő időben egybehangzóan kérik, akkor szóbeli tárgyalás keretében - dönt arról, hogy a bejelentett megjelölést a felszólalás ellenére lajstromozza-e, avagy elutasítja-e a felszólalás eredményessége miatt.
Amennyiben a felszólalásra nyitva álló három hónapos határidő alatt a védjegybejelentéssel szemben nem érkezik felszólalás, a Hivatal a védjegybejelentést lajstromozza. A Hivatal döntéseivel szemben (pl. lajstromozás, elutasítás, visszavontnak tekintés, törlés stb.) helye van megváltoztatási kérelemnek. A Hivatal döntéseinek megváltoztatására a Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége és hatásköre, a kérelmet Fővárosi Törvényszéknek címezve a Hivatalnál kell benyújtani.

A bejelentőnek lehetősége van arra is, hogy kérje a Hivataltól a védjegybejelentés gyorsított vagy különleges gyorsított vizsgálatát, azonban ennek lefolytatásához a bejelentés benyújtását követő egy hónapon belül ezt külön kérnie kell és meg kell fizetnie a gyorsított vagy különleges gyorsított eljárás díját is a kérelem benyújtását követő egy hónapon belül. Ha a bejelentő a gyorsított/különleges gyorsított eljárás díját nem fizeti meg, a Hivatal a bejelentési eljárást a normál menetben folytatja le.

Gyorsított eljárást pl. abban az esetben is célszerű igénybe venni, ha a nemzeti védjegybejelentés bejelentési napjának megőrzésével 6 hónapon belül szeretne a bejelentő nemzetközi bejelentést is tenni a megjelölésére.

Lehetőség van különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is, ebben az esetben a Hivatal a védjegybejelentést a meghirdetéssel egyidejűleg lajstromozza (ideiglenes lajstromozás). Amennyiben felszólalás érkezik, a Hivatal a nem jogerős lajstromozó határozat visszavonja és a felszólalási eljárás lefolytatása után dönt a bejelentés oltalomképességéről.

A védjegybejelentéssel szemben – a lajstromozásra irányuló eljárás folyamata alatt - bárki észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy a megjelölés valamely feltétlen kizáró okból nem részesülhet védjegyoltalomban. A Hivatal az észrevételben foglaltakat a bejelentés vizsgálata során figyelembe veszi, kivéve, ha az olyan időben érkezik, hogy indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. Az észrevételt tevő a Hivatal előtti eljárásban nem ügyfél, így a Hivatal döntésével szemben nem nyújthat be megváltoztatási kérelmet.