az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény)
a 63. cikk 1991. december 17-én felülvizsgált szövegével, valamint az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának 1978. december 21-én, 1994. december 13-án, 1995. október 20-án, 1996. december 5-én és 1998. december 10-én kelt határozataival módosított szövege
A Szerződő Államok,
attól az óhajtól vezérelve, hogy megszilárdítsák az együttműködést Európa államai között a találmányok oltalma terén,
attól az óhajtól vezérelve, hogy ezekben az államokban ilyen oltalmat lehessen szerezni a szabadalmak megadására irányuló egyetlen eljárásban és az így megadott szabadalmakra vonatkozó, egyes kérdésekben egységesített szabályozás megteremtése révén,
attól az óhajtól vezérelve, hogy e célból egyezményt kössenek, amely létrehozza az Európai Szabadalmi Szervezetet, és amely külön megállapodást képez az ipari tulajdon oltalma tárgyában 1883. március 20-án Párizsban aláírt és legutóbb 1967. július 14-én felülvizsgált Egyezmény 19. cikke értelmében, továbbá regionális szabadalmi szerződést képez az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés 45. cikkének 1. bekezdése értelmében,
a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
Általános rendelkezések
A szabadalmak megadására vonatkozó európai jog
Ezzel az Egyezménnyel a Szerződő Államoknak a találmányi szabadalmak megadására vonatkozó közös jogrendje jön létre.
Európai szabadalom
(1) Azokat a szabadalmakat, amelyeket ennek az Egyezménynek az alapján adnak meg, európai szabadalmaknak kell nevezni.
(2) Az európai szabadalom mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedően azt megadták, ugyanazzal a hatállyal rendelkezik és ugyanolyan feltételek alá esik, mint az ebben az államban megadott nemzeti szabadalom, kivéve, ha ez az Egyezmény eltérően rendelkezik.
Területi hatály
Európai szabadalom megadását egy, több vagy valamennyi Szerződő Államra kiterjedő hatállyal lehet kérni.
Európai Szabadalmi Szervezet
(1) Ezzel az Egyezménnyel létrejön az Európai Szabadalmi Szervezet (a továbbiakban: Szervezet). A Szervezet igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik.
(2) A Szervezet szervei:
a) az Európai Szabadalmi Hivatal;
b) az Igazgatótanács.
(3) A Szervezet feladata az európai szabadalmak megadása. Ezt a feladatot - az Igazgatótanács felügyeletével - az Európai Szabadalmi Hivatal látja el.
Az Európai Szabadalmi Szervezet
Jogállás
(1) A Szervezet jogi személy.
(2) A Szervezet mindegyik Szerződő Államban az irányadó nemzeti jog szerint a jogi személyek esetében lehetséges legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, pert indíthat és perelhető.
(3) A Szervezetet az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke képviseli.
Székhely
(1) A Szervezet székhelye München.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal Münchenben jön létre. Az Európai Szabadalmi Hivatal Hágában részleget működtet.
Az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltségei
Az Igazgatótanács határozatával szükség szerint - a tájékoztatás és a kapcsolattartás céljaira - az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltségei hozhatók létre a Szerződő Államokban, illetve kormányközi iparjogvédelmi szervezeteknél, az érintett Szerződő Állam vagy szervezet beleegyezésével.
Kiváltságok és mentességek
Az ehhez az Egyezményhez csatolt, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv határozza meg azokat a feltételeket, amelyek szerint a Szervezet, az Igazgatótanács tagjai, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai, valamint a Szervezet munkájában részt vevő további - az említett jegyzőkönyvben meghatározott - személyek mindegyik Szerződő Állam területén élvezik mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek szükségesek a feladataik ellátásához.
Felelősség
(1) A Szervezet szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
(2) A Szervezet szerződésen kívüli felelősségére - ha a Szervezet, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai feladataik ellátása során kárt okoznak - a Német Szövetségi Köztársaság joga az irányadó. Ha a hágai részleg vagy valamely kirendeltség, illetve ezek alkalmazottai okoznak kárt, annak a Szerződő Államnak a joga az irányadó, amelyben a részleg, illetve kirendeltség székhelye van.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak a Szervezettel szemben fennálló személyes felelősségét a Szolgálati Szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek határozzák meg.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogviták esetén a következő bíróságok járnak el:
a) az (1) bekezdés szerinti jogviták esetén a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörrel rendelkező bíróságai, kivéve, ha a felek más állam bíróságainak joghatóságát kötik ki;
b) a (2) bekezdés szerinti jogviták esetén a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörrel rendelkező bíróságai, illetve azon állam illetékes bíróságai, amelyben a részleg vagy kirendeltség székhelye van.
Az Európai Szabadalmi Hivatal
Irányítás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalt az elnök irányítja, aki a Hivatal tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.
(2) E célból az elnök különösen a következő feladat- és hatáskörrel rendelkezik:
a) megteszi az Európai Szabadalmi Hivatal működésének biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási előírások kiadását és a nyilvánosságnak szánt iránymutatások közzétételét;
b) amennyiben erről ez az Egyezmény nem rendelkezik, határoz arról, hogy mely intézkedéseket kell megtenni az Európai Szabadalmi Hivatalnál Münchenben, vagy annak hágai részlegénél;
c) javaslatot tehet az Igazgatótanácsnak az Egyezmény módosítására, valamint az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó általános szabályzatokra, illetve határozatokra;
d) előkészíti és végrehajtja a költségvetést, illetve annak módosításait, valamint a pótköltségvetést;
e) a Hivatal tevékenységéről évente jelentést terjeszt az Igazgatótanács elé;
f) munkáltatói jogokat gyakorol az alkalmazottak felett;
g) kinevezi az alkalmazottakat és dönt előléptetésükről, kivéve, ha a 11. cikk eltérően rendelkezik;
h) a 11. cikk hatálya alá nem tartozó alkalmazottak tekintetében fegyelmi jogkört gyakorol; a 11. cikk (2) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében fegyelmi eljárást kezdeményezhet az Igazgatótanácsnál;
i) feladat- és hatáskörét átruházhatja.
(3) Az elnök munkáját több alelnök segíti. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén munkakörét az Igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az egyik elnökhelyettes látja el.
Vezető tisztségviselők kinevezése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét az Igazgatótanács határozattal nevezi ki.
(2) Az elnökhelyetteseket - az elnök véleményének meghallgatását követően - az Igazgatótanács határozattal nevezi ki.
(3) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjait - ideértve ezek elnökeit is - az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára az Igazgatótanács határozattal nevezi ki. Kinevezésüket - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - az Igazgatótanács határozattal megújíthatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett alkalmazottak felett az Igazgatótanács gyakorolja a fegyelmi jogkört.
Hivatali kötelezettségek
Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai hivatali munkaviszonyuk megszűnése után sem hozhatják nyilvánosságra, illetőleg nem használhatják fel a jellegüknél fogva szakmai titkot képező információkat.
A Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai közötti jogviták
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai és volt alkalmazottai, illetve jogutódjaik az Európai Szabadalmi Szervezettel szemben fennálló jogvitáik esetén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságához fordulhatnak, e bíróság alapszabályának megfelelően és az állandó alkalmazottakra vonatkozó Szolgálati Szabályzat, illetve a Nyugdíjszabályzat keretei között, az ezekben foglalt feltételek, valamint a más alkalmazottak alkalmazási feltételeiből eredő előírások szerint.
(2) Fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az érintett személy - az esetnek megfelelően - kimerítette a Szolgálati Szabályzat, a Nyugdíjszabályzat, illetve az alkalmazási feltételek által számára biztosított egyéb fellebbezési lehetőségeket.
Az Európai Szabadalmi Hivatal nyelvei
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei: az angol, a francia és a német. Az európai szabadalmi bejelentést e három nyelv egyikén kell benyújtani.
(2) Az olyan Szerződő Állam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek, amelynek valamelyik hivatalos nyelve nem az angol, a francia vagy a német, valamint az ilyen állam külföldi lakóhellyel rendelkező állampolgárai az európai szabadalmi bejelentést ennek az államnak bármely hivatalos nyelvén benyújthatják. Ez esetben azonban a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül fordítást kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatal valamelyik hivatalos nyelvén; e fordítás az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárás során bármikor összhangba hozható a bejelentés eredeti szövegével.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó valamennyi - a bejelentést, illetve az annak alapján megadott szabadalmat érintő - eljárás nyelve az Európai Szabadalmi Hivatalnak az a hivatalos nyelve, amelyen a bejelentést, illetve a (2) bekezdésben említett fordítást benyújtották, kivéve, ha a Végrehajtási Szabályzat eltérően rendelkezik.
(4) A (2) bekezdésben említett személyek olyan iratokat is benyújthatnak az érintett Szerződő Állam hivatalos nyelvén, amelyeket valamely határidőn belül kell benyújtani. A Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül azonban csatolniuk kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást; a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott esetekben a fordítást az Európai Szabadalmi Hivatal valamely másik hivatalos nyelvén is benyújthatják.
(5) Ha valamely iratot, amely nem képezi részét az európai szabadalmi bejelentésnek, nem az ebben az Egyezményben előírt nyelven nyújtanak be, vagy az Egyezmény által előírt fordítást nem nyújtják be kellő időben, azt úgy kell tekinteni, mintha az iratot nem nyújtották volna be.
(6) Az európai szabadalmi bejelentést az eljárás nyelvén kell közzétenni.
(7) Az európai szabadalom szövegét az eljárás nyelvén kell közzétenni; a szabadalom szövege az igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal másik két hivatalos nyelvén is tartalmazza.
(8) Az Európai Szabadalmi Hivatal mindhárom hivatalos nyelvén közzéteszik:
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapját.
(9) Az európai szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzéseket az Európai Szabadalmi Hivatal mindhárom hivatalos nyelvén meg kell tenni. Kétség esetén az eljárás nyelvén tett bejegyzés a hiteles.
Az eljáró szervezeti egységek
Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárások lefolytatására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a következő szervezeti egységeket kell létrehozni:
a) Átvevő Iroda;
b) kutatási osztályok;
c) vizsgálati osztályok;
d) felszólalási osztályok;
e) Jogi Osztály;
f) fellebbezési tanácsok;
g) Bővített Fellebbezési Tanács.
Az Átvevő Iroda
Az Átvevő Iroda az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegéhez tartozik. Feladata valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében a bejelentés benyújtását követő vizsgálat és az alaki vizsgálat, az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának időpontjáig, illetve addig az időpontig, amikor a bejelentő - a 96. cikk (1) bekezdése szerint - az eljárás folytatására irányuló nyilatkozatot tesz. Szintén az Átvevő Iroda feladata az európai szabadalmi bejelentés és az európai kutatási jelentés közzététele.
A kutatási osztályok
A kutatási osztályok az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegéhez tartoznak. Feladatuk az európai kutatási jelentés elkészítése.
A vizsgálati osztályok
(1) A vizsgálati osztályok feladata az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata attól az időponttól kezdve, amelytől az Átvevő Iroda azért a továbbiakban nem felel.
(2) Minden vizsgálati osztály három műszaki elbírálóból áll. Az ügydöntő határozat meghozatala előtt azonban a bejelentés vizsgálata általában a vizsgálati osztály egyik tagjára tartozik. A szóbeli eljárás a teljes vizsgálati osztály előtt folyik. Ha a vizsgálati osztály megítélése szerint a határozat jellege ezt indokolja, az osztályt ki kell egészíteni jogi képzettségű elbírálónak az eljárásba való bevonásával. Szavazategyenlőség esetén az osztály vezetőjének szavazata dönt.
A felszólalási osztályok
(1) A felszólalási osztályok feladata az európai szabadalmak ellen benyújtott felszólalások elbírálása.
(2) Mindegyik felszólalási osztály három műszaki elbírálóból áll, akik közül legalább kettő nem vett részt annak a szabadalomnak a megadására irányuló eljárásban, amelyre a felszólalás vonatkozik. Az az elbíráló, aki részt vett az európai szabadalom megadására irányuló eljárásban, nem járhat el elnökként. A felszólalással kapcsolatos ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően a felszólalási osztály a felszólalás vizsgálatával megbízhatja egyik tagját. A szóbeli eljárás a teljes felszólalási osztály előtt folyik. Ha a felszólalási osztály megítélése szerint a határozat jellege ezt indokolja, az osztályt ki kell egészíteni olyan, jogi képzettségű elbírálónak az eljárásba való bevonásával, aki nem vett részt a szabadalom megadására irányuló eljárásban. Szavazategyenlőség esetén az osztály vezetőjének szavazata dönt.
A Jogi Osztály
(1) A Jogi Osztály feladata az európai szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzésekre, illetve a hivatásos képviselők jegyzékébe való felvételre és az onnét való törlésekre vonatkozó határozatok meghozatala.
(2) A Jogi Osztály határozatát annak egyik jogi képzettségű tagja hozza meg.
A fellebbezési tanácsok
(1) A fellebbezési tanácsok feladata az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály határozata ellen irányuló fellebbezés elbírálása.
(2) Az Átvevő Iroda, valamint a Jogi Osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács három jogi képzettségű tagból áll.
(3) Valamely vizsgálati osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács összetétele:
a) két műszaki és egy jogi képzettségű tag, ha a határozat az európai szabadalmi bejelentés elutasítására vagy az európai szabadalom megadására vonatkozik, és azt négynél kevesebb tagból álló vizsgálati osztály hozta;
b) három műszaki és két jogi képzettségű tanácstag, ha a fellebbezés négy tagból álló vizsgálati osztály határozata ellen irányul, vagy, ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt;
c) három jogi képzettségű tanácstag, minden más esetben.
(4) Valamely felszólalási osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács összetétele:
a) két műszaki és egy jogi képzettségű tag, ha a határozatot három tagból álló felszólalási osztály hozta;
b) három műszaki és két jogi képzettségű tag, ha a határozatot négy tagból álló felszólalási osztály hozta, vagy, ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt.
A Bővített Fellebbezési Tanács
(1) A Bővített Fellebbezési Tanács feladatai:
a) határoz a fellebbezési tanács által elé terjesztett jogkérdésben;
b) véleményt ad a 112. cikkben megállapított feltételek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által elé terjesztett jogkérdésben.
(2) Határozathozatal vagy vélemény adása esetén a Bővített Fellebbezési Tanács öt jogi és két műszaki képzettségű tagból áll. A Tanács elnökeként a jogi képzettségű tagok egyike jár el.
A tanácsok tagjainak függetlensége
(1) A Bővített Fellebbezési Tanács és a fellebbezési tanácsok tagjait öt évre nevezik ki, és ezen időtartam alatt hivatalukból nem mozdíthatók el, kivéve, ha elmozdításukat alapos ok indokolja és az Igazgatótanács - a Bővített Fellebbezési Tanács javaslatára - ilyen értelmű határozatot hoz.
(2) A fellebbezési tanácsok tagjai nem lehetnek az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, illetőleg a Jogi Osztály tagjai.
(3) A tanácsok tagjait határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti; kizárólag ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit kell alkalmazniuk.
(4) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács Eljárási Szabályzatát a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. E szabályzatot az Igazgatótanács hagyja jóvá.
Kizárás és kifogás
(1) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezés elbírálásában, ha az ügyhöz személyes érdekük fűződik, ha korábban valamelyik fél képviselőjeként az ügyben eljártak, vagy a fellebbezéssel megtámadott határozat meghozatalában részt vettek.
(2) Ha - az (1) bekezdésben említett okból vagy bármilyen más okból - a fellebbezési tanács, illetőleg a Bővített Fellebbezési Tanács tagja úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, erről tájékoztatja a tanácsot.
(3) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai ellen bármelyik fél kifogást emelhet az (1) bekezdés szerinti okból vagy elfogultság gyanúja miatt. Kifogásnak nincs helye, ha a fél úgy tett meg valamely eljárási cselekményt, hogy a kifogás alapját képező okról tudomása volt. A kifogás nem alapulhat a tanács tagjainak állampolgárságán.
(4) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács a (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a kifogásról az érintett tag részvétele nélkül határoznak. E határozat meghozatalának céljaira a kifogással érintett tagot a helyettese váltja fel.
Műszaki szakvélemény
Bitorlási vagy megsemmisítési ügyben eljáró illetékes nemzeti bíróság megkeresésére az Európai Szabadalmi Hivatal - megfelelő díjazás ellenében - műszaki szakvéleményt ad a jogvita tárgyát képező európai szabadalom tekintetében. Ilyen szakvélemények kiadása a vizsgálati osztályokra tartozik.
Az Igazgatótanács
Összetétel
(1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselőiből és azok helyetteseiből áll. Mindegyik Szerződő Állam jogosult egy képviselőt és egy helyettes képviselőt az Igazgatótanácsba kinevezni.
(2) Az Igazgatótanács tagjai - az Igazgatótanács Ügyrendjében foglaltak szerint - tanácsadókat és szakértőket vehetnek igénybe.
Elnök
(1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselői és azok helyettesei közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenysége ellátásában akadályoztatva van.
(2) Az elnöki és az elnökhelyettesi megbízatás időtartama három év. Mindkét megbízatás megújítható.
Elnökség
(1) Ha a Szerződő Államok száma legalább nyolc, az Igazgatótanács saját tagjaiból öttagú Elnökséget hozhat létre.
(2) Az Igazgatótanács elnöke és elnökhelyettese hivatalból tagja az Elnökségnek; a további három tagot az Igazgatótanács választja meg.
(3) Az Igazgatótanács által választott tagok megbízatásának időtartama három év. A tagság időtartama nem hosszabbítható meg.
(4) Az Elnökség az Igazgatótanács által meghatározott feladatokat látja el, az Ügyrendnek megfelelően.
Ülések
(1) Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke részt vesz az Igazgatótanács tanácskozásain.
(3) Az Igazgatótanács évente egyszer rendes ülést tart. Ezen túlmenően ülést tart elnökének kezdeményezésére, valamint a Szerződő Államok egyharmadának kérelmére.
(4) Az Igazgatótanács napirend alapján és Ügyrendjének megfelelően tartja üléseit.
(5) Az ideiglenes napirendnek tartalmaznia kell minden olyan kérdést, amelynek napirendre tűzését bármely Szerződő Állam az Ügyrendnek megfelelően kéri.
Megfigyelők részvétele
(1) A Szellemi Tulajdon Világszervezete - az Európai Szabadalmi Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete között létrehozandó megállapodás rendelkezéseinek megfelelően - képviselteti magát az Igazgatótanács ülésein.
(2) A szabadalmak területén nemzetközi eljárások lefolytatásával megbízott bármely más olyan kormányközi szervezet, amellyel a Szervezet megállapodást kötött, az Igazgatótanács ülésein e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően képviselteti magát.
(3) A Szervezet szempontjából jelentős tevékenységet folytató bármely más kormányközi szervezet vagy nemzetközi magánszervezet meghívást kaphat az Igazgatótanácstól, hogy képviseltesse magát annak ülésein a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések vitája során.
Az Igazgatótanács nyelvei
(1) Az Igazgatótanács tanácskozásának nyelvei: az angol, a francia és a német.
(2) Az Igazgatótanács elé terjesztett iratokat és az üléseiről készült jegyzőkönyveket az (1) bekezdésben említett mindhárom nyelven el kell készíteni.
Személyzet, irodák és felszerelés
Az Európai Szabadalmi Hivatal az Igazgatótanács és az általa létrehozott szervek rendelkezésére bocsátja a feladataik elvégzéséhez szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést.
Az Igazgatótanács hatásköre meghatározott esetekben
(1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy módosítsa ennek az Egyezménynek a következő rendelkezéseit:
a) az ebben az Egyezményben megállapított határidők; ez a 94. cikkben megállapított határidőre azonban csak a 95. cikkben meghatározott feltételekkel vonatkozik;
b) a Végrehajtási Szabályzat.
(2) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik - ezzel az Egyezménnyel összhangban - a következő rendelkezések elfogadása és módosítása:
a) a Pénzügyi Szabályzat;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal állandó alkalmazottaira vonatkozó Szolgálati Szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, az állandó, illetőleg egyéb alkalmazottak illetménytáblája, valamint az egyéb kiegészítő juttatások természetével és odaítélésével kapcsolatos szabályok;
c) a Nyugdíjszabályzat és az illetmények növekedésével összhangban álló nyugdíjemelés;
d) a Díjszabályzat;
e) az Igazgatótanács Ügyrendje.
(3) A 18. cikk (2) bekezdésétől eltérően az Igazgatótanács gyakorlati tapasztalatok alapján hozhat olyan határozatot, hogy bizonyos esetekben a vizsgálati osztályok egy műszaki képzettségű elbírálóból állnak. E határozat visszavonható.
(4) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének felhatalmazása arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet nevében tárgyalásokat folytasson és - az Igazgatótanács jóváhagyásával - megállapodást kössön államokkal, kormányközi szervezetekkel, valamint az utóbbiakkal kötött megállapodás alapján létrehozott dokumentációs központokkal.
Szavazati jogok
(1) Az Igazgatótanácsban szavazati joggal kizárólag a Szerződő Államok rendelkeznek.
(2) Mindegyik Szerződő Állam egy-egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a 36. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye.
A szavazás rendje
(1) Az Igazgatótanács a (2) bekezdésben nem említett határozatokat azon Szerződő Államok egyszerű többségének szavazata alapján hozza, amelyek képviseltetik magukat és részt vesznek a szavazáson.
(2) A magukat képviseltető és szavazó Szerződő Államok háromnegyedének szavazatára van szükség az olyan határozatokhoz, amelyek meghozatala a 7. cikk, a 11. cikk (1) bekezdése, a 33. cikk, a 39. cikk (1) bekezdése, a 40. cikk (2) és (4) bekezdése, a 46. cikk, a 87. cikk, a 95. cikk, a 134. cikk, a 151. cikk (3) bekezdése, a 154. cikk (2) bekezdése, a 155. cikk (2) bekezdése, a 156. cikk, a 157. cikk (2)-(4) bekezdése, a 160. cikk (1) bekezdésének második mondata, a 162. cikk, a 163. cikk, a 166. cikk, a 167. cikk és a 172. cikk alapján tartozik az Igazgatótanács hatáskörébe.
(3) A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
A szavazatok súlyozása
(1) A Díjszabályzat elfogadása és módosítása, valamint - ha a Szerződő Államok költséghozzájárulása ezáltal növekszik - a Szervezet költségvetésének elfogadása és módosítása, illetve pótköltségvetés elfogadása esetén bármely Szerződő Állam kérheti az első szavazás után, ahol mindegyik Szerződő Állam egy szavazattal rendelkezik, bármi legyen is e szavazás eredménye, hogy azonnal második szavazásra kerüljön sor a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően. A határozathozatal e második szavazás eredménye alapján történik.
(2) Azoknak a szavazatoknak a számát, amelyekkel az egyes Szerződő Államok a második szavazás alkalmával rendelkeznek, a következők szerint kell kiszámítani:
a) a Szerződő Állam rendkívüli pénzügyi hozzájárulását meghatározó - a 40. cikk (3) és (4) bekezdései szerint kiszámított - százalékos arányt meg kell szorozni a Szerződő Államok számával és el kell osztani öttel;
b) az így kapott szavazati számot egész számra kell felkerekíteni;
c) ehhez a számhoz további öt szavazatot kell hozzáadni;
d) mindazonáltal egyik Szerződő Állam szavazatainak száma sem haladhatja meg a harmincat.
Pénzügyi rendelkezések
A kiadások fedezete
A Szervezet kiadásainak fedezetéül szolgálnak:
a) a Szervezet saját forrásai;
b) a Szerződő Államok befizetései az európai szabadalmak általuk beszedett fenntartási díjai után;
c) szükség esetén a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásai;
d) adott esetben a 146. cikkben meghatározott bevételek.
A Szervezet saját forrásai
A Szervezet saját forrásai: az ebben az Egyezményben meghatározott díjakból származó bevétel, továbbá minden egyéb - bármilyen jellegű - bevétel.
A Szerződő Államok befizetései az európai szabadalmak fenntartási díjai után
(1) Mindegyik Szerződő Állam a területén fenntartott valamennyi európai szabadalom fenntartásáért beszedett díjak után a díjak összegének az Igazgatótanács által meghatározott részével megegyező összegű hozzájárulást fizet a Szervezetnek; e rész nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot és valamennyi Szerződő Állam tekintetében azonos. Ha azonban az így számított hozzájárulás összege nem éri el az Igazgatótanács által meghatározott egységes minimumot, a Szerződő Állam e minimális összeget fizeti meg a Szervezetnek.
(2) Mindegyik Szerződő Állam a Szervezet rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyek az Igazgatótanács megítélése szerint befizetése összegének megállapításához szükségesek.
(3) Az előzőekben említett befizetések esedékességének időpontját az Igazgatótanács állapítja meg.
(4) Ha a befizetés teljes összegét az esedékesség időpontjáig nem fizetik meg, a Szerződő Állam a be nem fizetett összeg után kamatot fizet az esedékesség időpontjától.
A díjak és befizetések mértéke - Rendkívüli pénzügyi hozzájárulások
(1) A 38. cikkben említett díjak és a 39. cikkben említett befizetések mértékét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa a Szervezet költségvetésének egyensúlyát.
(2) Ha azonban a Szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett költségvetési egyensúlyát nem tudja biztosítani, a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek a Szervezetnek, amelynek összegét a szóban forgó beszámolási időszakra az Igazgatótanács állapítja meg.
(3) E rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat valamennyi Szerződő Állam tekintetében az ennek az Egyezménynek a hatálybalépését megelőző utolsó előtti évben benyújtott szabadalmi bejelentések száma alapján, a következő módon kell kiszámítani:
a) az összeg egyik felét az adott Szerződő Államban benyújtott szabadalmi bejelentések számának arányában;
b) az összeg másik felét az adott Szerződő Államban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek által más Szerződő Államokban a második legmagasabb számban benyújtott szabadalmi bejelentések számának arányában.
Az olyan Szerződő Államok tekintetében, amelyekben a benyújtott szabadalmi bejelentések száma meghaladja a huszonötezret, a fizetendő hozzájárulások egészét annak az új befizetési aránynak megfelelően kell kiszámítani, amelyet az ezekben az államokban benyújtott szabadalmi bejelentések összesített számához viszonyítva határoznak meg.
(4) Ha valamely Szerződő Állam tekintetében a hozzájárulás összege a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, ezen állam hozzájárulásának összegét - az érintett állam egyetértésével - az Igazgatótanács állapítja meg.
(5) A rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokra megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (3) és (4) bekezdését.
(6) A rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat - a valamennyi Szerződő Állam tekintetében azonos mértékű - kamattal együtt vissza kell fizetni. A visszafizetések teljesítésére annyiban kerül sor, amennyiben ilyen célú előirányzatot a költségvetés tartalmazhat; az e célból rendelkezésre álló összeget a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított arányban kell a Szerződő Államok között felosztani.
(7) Az adott beszámolási időszakban átutalt rendkívüli hozzájárulásokat teljes mértékben vissza kell fizetni, mielőtt valamely későbbi beszámolási időszakban átutalt hozzájárulás részben vagy egészben visszafizetésre kerül.
Előlegek
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kérelmére a Szerződő Államok a befizetéseik és hozzájárulásaik összegébe beszámítandó előleget fizetnek a Szervezetnek, az Igazgatótanács által meghatározott összeg mértékéig. Az előlegek egyes Szerződő Államokra eső összegét az adott beszámolási időszakban általuk teljesítendő hozzájárulások arányában kell megállapítani.
(2) Az előlegekre megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (3) és (4) bekezdését.
Költségvetés
(1) A Szervezet összes bevételét és kiadását beszámolási időszakonként elő kell irányozni és azokat fel kell tüntetni a költségvetésben. Szükség esetén a költségvetés módosítható, illetőleg pótköltségvetés készíthető.
(2) A költségvetésben a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(3) A költségvetést a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott elszámolási egységben kell elkészíteni.
A kiadások jóváhagyása
(1) A költségvetési kiadások jóváhagyása egy beszámolási időszak tartamára vonatkozik, hacsak a Pénzügyi Szabályzat másképpen nem rendelkezik.
(2) A Pénzügyi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban, bármely költségvetési előirányzat - a bérköltség és más személyi jellegű kifizetések kivételével -, amelyet az adott beszámolási időszak végéig nem használtak fel, legfeljebb csak az azt követő beszámolási időszak végéig vihető át.
(3) A költségvetési előirányzatokat a kiadások jellege és célja szerint elkülönülő fejezetenként, illetve - a szükséghez mérten, a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően - az egyes fejezeteken belül további tagolást alkalmazva kell feltüntetni.
Előre nem látható kiadásokra elkülönített előirányzatok
(1) A Szervezet költségvetése előre nem látható kiadásokra elkülönített előirányzatokat tartalmazhat.
(2) Az ilyen költségvetési előirányzatokat a Szervezet csak az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával használhatja fel.
Beszámolási időszak
A beszámolási időszak január 1-jétől december 31-ig tart.
A költségvetés előkészítése és elfogadása
(1) A költségvetés tervezetét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Pénzügyi Szabályzatban előírt határidőn belül terjeszti az Igazgatótanács elé.
(2) A költségvetést, illetve módosítását, valamint a pótköltségvetést az Igazgatótanács fogadja el.
Ideiglenes költségvetés
(1) Ha a beszámolási időszak kezdetére az Igazgatótanács a költségvetést még nem fogadta el, a kiadások eszközlése havonta, költségvetési fejezetenként vagy a költségvetés más felosztási egysége szerint, a Pénzügyi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően történik, legfeljebb a megelőző beszámolási időszak költségvetési előirányzatai egytizenkettedének összegéig, azzal, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének rendelkezésére ily módon bocsátott költségvetési tételek összege nem haladhatja meg a költségvetés tervezetében szereplő összegek egytizenkettedét.
(2) Az Igazgatótanács - az (1) bekezdés egyéb előírásainak betartásával - a költségvetési előirányzatok egytizenkettedét meghaladó kiadásokat is engedélyezhet.
(3) A 37. cikk b) pontjában említett befizetéseket - ideiglenes jelleggel - folytatni kell az azt megelőző évre irányadó - a 39. cikkben meghatározott - feltételek szerint, mint amelyikre a költségvetés tervezete vonatkozik.
(4) A Szerződő Államok havonta - ideiglenes jelleggel, a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek, amennyiben ez az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges. E hozzájárulásokra megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (4) bekezdését.
A költségvetés végrehajtása
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a költségvetést, illetve annak módosítását, valamint a pótköltségvetést saját felelősségére, a kiutalt költségvetési előirányzatok keretein belül hajtja végre.
(2) A költségvetésen belül az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a költségvetési fejezetek és más felosztási egységek között - a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel - átcsoportosításokat hajthat végre.
Könyvvizsgálat
(1) A Szervezet mérlegét és eredménykimutatását olyan könyvvizsgálók ellenőrzik, akiknek a függetlenségéhez kétség nem férhet, és akiket az Igazgatótanács öt éves időtartamra nevez ki; a kinevezés időtartama megújítható, illetve meghosszabbítható.
(2) A számlákon alapuló és szükség esetén a helyszínen zajló könyvvizsgálat kiterjed annak megállapítására, hogy valamennyi bevételre és kiadásra jogszerűen és megfelelő módon került-e sor, valamint, hogy a költségvetési gazdálkodás hatékony és eredményes-e. A könyvvizsgálók a beszámolási időszak lezárását követően jelentést készítenek.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke évente az Igazgatótanács elé terjeszti az előző költségvetési időszakra vonatkozó beszámolót és a Szervezet eszközeit és forrásait tartalmazó mérleget, amelyhez csatolja a könyvvizsgálói jelentést.
(4) Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének feladatát teljesítettnek nyilvánítja a költségvetés végrehajtását illetően.
Pénzügyi Szabályzat
A Pénzügyi Szabályzat a következőket állapítja meg különösen:
a) a költségvetés összeállításának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét;
b) a Szerződő Államok által a Szervezet rendelkezésére bocsátott - a 37. cikk szerinti - befizetések és hozzájárulások, valamint - a 41. cikk szerinti - előlegek teljesítésének módját és rendjét;
c) a könyvvitellel, illetőleg a kifizetések teljesítésével megbízott alkalmazottak felelősségéről szóló szabályokat, valamint az ellenőrzésükkel kapcsolatos rendelkezéseket;
d) a 39., a 40. és a 47. cikkben előírt kamatok mértékét;
e) a 146. cikk értelmében fizetendő hozzájárulások kiszámításának módját;
f) az Igazgatótanács által létrehozandó Költségvetési és Pénzügyi Bizottság összetételét és feladatait.
Díjszabályzat
A Díjszabályzat meghatározza különösen a díjak összegét, valamint megfizetésük módját.
SZABADALMI ANYAGI JOG
Szabadalmazhatóság
A szabadalmazható találmányok
(1) Európai szabadalmat kell adni minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen:
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik.
(4) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerint iparilag alkalmazható találmánynak az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen alkalmazott diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - azonban nem vonatkozik.
A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok
Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban:
a) a találmány, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja;
b) a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás; ez a rendelkezés a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre azonban nem alkalmazható.
Újdonság
(1) A találmányt újnak kell tekinteni, ha az nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozónak minősül mindaz, ami az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt írásbeli vagy szóbeli ismertetés, illetve használat útján vagy bármilyen más módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni továbbá az olyan európai szabadalmi bejelentések eredetileg benyújtott szövegének tartalmát is, amelyeknél a bejelentés napja megelőzi a (2) bekezdésben megjelölt napot, és amelyeket a 93. cikk alapján ezen a napon vagy azt követően tettek közzé.
(4) A (3) bekezdést csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben a későbbi bejelentésben megjelölt valamely Szerződő Állam megjelölését a korábbi bejelentés közzétett szövege is tartalmazza.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag vagy keverék szabadalmazását az 52. cikk (4) bekezdésében említett eljárásokban történő alkalmazásra, ha az ilyen alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás
(1) Az 54. cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe a találmánynak az európai bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az közvetlenül vagy közvetve annak eredménye, hogy
a) a bejelentővel vagy a jogelődjével szemben nyilvánvaló jogsértést követtek el, vagy
b) a bejelentő vagy a jogelődje a találmányt a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetőleg hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor úgy nyilatkozik, hogy a találmányt ilyen módon tették közszemlére, továbbá a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott határidőn belül és az ott előírt feltételeknek megfelelően csatolja a nyilatkozat alátámasztásául szolgáló igazolást.
Feltalálói tevékenység
A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ha a technika állásának az 54. cikk (3) bekezdése szerinti iratok is részét képezik, ezeket az iratokat nem lehet figyelembe venni annak megítélésekor, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapul-e.
Ipari alkalmazhatóság
Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható.
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jogosultság és a szabadalmi igény - A feltaláló feltüntetése
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jogosultság
Európai szabadalmi bejelentés benyújtására jogosult bármely természetes személy, jogi személy vagy a reá irányadó jog szerint jogi személlyel egyenértékűnek minősülő bármely szervezet.
Több bejelentő
Európai szabadalmi bejelentést több bejelentő vagy közösen, vagy úgy nyújthat be, hogy az egyes bejelentők különböző Szerződő Államokat jelölnek meg.
Az európai szabadalomra való igényjogosultság
(1) Az európai szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha a feltaláló munkavállaló, az európai szabadalomra való igényjogosultság meghatározására annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a munkavégzés fő helye van; ha ez az állam nem határozható meg, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a munkáltatónak az a telephelye található, amelyikhez a munkavállaló tartozik.
(2) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, az európai szabadalom azt a személyt illeti meg, akinek az európai szabadalmi bejelentése a legkorábbi bejelentési nappal rendelkezik; ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha ezt az első bejelentést a 93. cikk alapján közzétették, és hatálya csak azon Szerződő Államok tekintetében áll fenn, amelyeknek a megjelölését e bejelentés közzétett szövege tartalmazta.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban a bejelentőt kell jogosultnak tekinteni az európai szabadalomra való igényjogosultság gyakorlására.
Európai szabadalmi bejelentés az európai szabadalomra nem jogosult személy részéről
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy az európai szabadalmi igény a bejelentőtől eltérő, a 60. cikk (1) bekezdésében említett más személyt illet meg, e személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül
a) a bejelentéshez fűződő jogok gyakorlásában a bejelentő helyébe léphet,
b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be, vagy
c) kérheti az európai szabadalmi bejelentés elutasítását,
feltéve, hogy az európai szabadalmat még nem adták meg, és csak az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt azon Szerződő Államok tekintetében, amelyekben a határozatot hozták, illetőleg elismerték, vagy amelyekben az ehhez az Egyezményhez csatolt, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján a határozatot el kell ismerni.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre vonatkozó különleges feltételeket, valamint az ilyen bejelentéssel kapcsolatos bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
A feltaláló névfeltüntetési joga
A feltalálót - a bejelentővel, illetve az európai szabadalom jogosultjával szemben - megilleti az a jog, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségében feltüntessék.
Az európai szabadalom és az európai szabadalmi bejelentés hatálya
Az európai szabadalmi oltalom időtartama
(1) Az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Államok jogát, hogy a nemzeti szabadalmakra alkalmazottakkal azonos feltételek szerint az európai szabadalmi oltalom időtartamát meghosszabbítsák, illetőleg az oltalom lejártát közvetlenül követő hatállyal azonos tartalmú oltalmat biztosítsanak, ha
a) az érintett államban fennálló hadiállapot vagy rendkívüli állapot ezt indokolja;
b) az európai szabadalom tárgya olyan termék, olyan termék előállítására szolgáló eljárás, illetve olyan termék alkalmazása, amelyet az érintett államban való forgalomba hozatalát megelőzően jogszabályban előírt hatósági engedélyezési eljárásnak kell alávetni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra, amelyeket - a 142. cikknek megfelelően - a Szerződő Államok valamely csoportja tekintetében együttesen adtak meg.
(4) Ha valamely Szerződő Állam a (2) bekezdés b) pontja alapján meghosszabbítja az oltalom időtartamát, vagy ezzel egyező oltalmat biztosít, az irányadó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat - a Szervezettel kötött megállapodással összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházhatja át.
Az európai szabadalmi oltalom tartalma
(1) Az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a megadásról szóló értesítés meghirdetésének napjától kezdve mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban nemzeti úton megadott szabadalomból erednének.
(2) Ha az európai szabadalom tárgya eljárás, a szabadalmi oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül előállított termékre is.
(3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni.
Az európai szabadalom szövegének fordítása
(1) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha a szabadalomnak az a szövege, amelynek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal a területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat készül adni, illetve módosítással fenntartani, hivatalos nyelveitől eltérő nyelven készült, a bejelentő vagy a szabadalmas központi iparjogvédelmi hatóságához nyújtsa be a szabadalom szövegének fordítását - az általa választott - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven. A fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő az európai szabadalom megadásáról, illetve módosítással való fenntartásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napjától számított három hónap, kivéve, ha az érintett állam ennél hosszabb határidőt állapít meg.
(2) Bármelyik Szerződő Állam, amelyik az (1) bekezdésnek megfelelő rendelkezéseket fogadott el, előírhatja, hogy a bejelentő vagy a szabadalmas fizesse meg - részben vagy egészben - a fordítás közzétételének költségeit az érintett állam által meghatározott határidőn belül.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdéssel összhangban elfogadott rendelkezések betartásának elmulasztása esetén ebben az államban az európai szabadalmi oltalmat kezdettől fogva hatálytalannak kell tekinteni.
Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya
Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a megjelölt Szerződő Államokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező oltalom tartalma
(1) Az európai szabadalmi bejelentés a 93. cikk alapján történő közzétételének napjától kezdve valamennyi Szerződő Államban, amelyet a közzétett bejelentésben megjelöltek, ideiglenesen a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat biztosít a bejelentő számára.
(2) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem biztosít a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele alapján keletkező oltalom azonban nem lehet kevesebb, mint az az oltalom, ami az érintett állam jogszabályai alapján, a vizsgálat mellőzésével kötelezően közzétett nemzeti szabadalmi bejelentés alapján keletkezik. Valamennyi Szerződő Állam köteles minden esetben legalább azt biztosítani, hogy a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a körülményekhez mérten ésszerű kártérítést követelhessen bárkitől, aki a találmányt az adott államban olyan körülmények között hasznosította, amely a nemzeti jog alapján a nemzeti szabadalom bitorlásának minősülne.
(3) Bármelyik Szerződő Állam, amelynek egyik hivatalos nyelve sem az eljárás nyelve, előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti ideiglenes oltalom nem hatályos mindaddig, amíg az igénypontok fordítását - a bejelentő választása szerint - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven
a) a nemzeti jogban meghatározott módon bárki számára hozzáférhetővé nem teszik, illetőleg
b) nem közlik azzal a személlyel, aki az érintett Szerződő Államban a találmányt hasznosítja.
(4) Ha a bejelentést visszavonták, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy a bejelentést jogerősen elutasították, az európai szabadalmi bejelentést úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna az (1) és (2) bekezdésben szabályozott hatály. Ugyanez vonatkozik az európai szabadalmi bejelentés hatályára abban a Szerződő Államban, amelynek megjelölését visszavonták, vagy amelynek megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
Az európai szabadalom megvonásának hatálya
Ha a szabadalmat felszólalási eljárásban megvonták, az európai szabadalmi bejelentést és az annak alapján megadott európai szabadalmat úgy kell tekinteni, hogy annak - keletkezésétől fogva - nem volt a 64. és a 67. cikkben szabályozott hatálya.
A szabadalmi oltalom terjedelme
(1) Az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat azonban a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) Az európai szabadalom megadásáig terjedő időszakban az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét a 93. cikk szerint közzétett, legutoljára benyújtott igénypontok határozzák meg. Az európai szabadalmi bejelentéssel létrejövő oltalom terjedelmét mindazonáltal visszaható hatállyal az európai szabadalom megadott vagy a felszólalási eljárásban módosított változata határozza meg, feltéve, hogy ezáltal nem bővül az oltalom terjedelme.
Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege
(1) Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bármely eljárásban és bármely Szerződő Államban az eljárás nyelve szerinti szöveg.
(2) A 14. cikk (2) bekezdésében említett esetben azonban az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az eredeti szöveget kell alapul venni annak meghatározásakor, hogy a szabadalmi bejelentés, illetve szabadalom tárgya bővebb-e a bejelentés eredetileg benyújtott szövegének tartalmánál.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy amennyiben a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét azon fordítás szövege, amelyet ez az Egyezmény megkövetel, szűkebben határozza meg, mint az eljárás nyelve szerinti szöveg, abban az államban - a megsemmisítési eljárás esetét kivéve - a fordítás nyelve szerinti szöveg minősül hitelesnek.
(4) A (3) bekezdés szerint rendelkező Szerződő Állam
a) köteles lehetővé tenni a bejelentő, illetve a szabadalmas számára az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom kijavított fordításának benyújtását. A kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha a Szerződő Állam által a 65. cikk (2) bekezdése, valamint a 67. cikk (3) bekezdése alapján előírt feltételek megfelelően teljesülnek;
b) előírhatja, hogy az, aki jóhiszeműen, a szabadalmi bejelentés vagy szabadalom eredeti fordítása szerint a szabadalomba nem ütközően hasznosítja a találmányt, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett, az ilyen hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy annak gyakorlása érdekében a kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények beállta után díjtalanul folytathatja.
Az európai szabadalmi bejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya
Átruházás és jogok alapítása
Az európai szabadalmi bejelentést átruházni vagy arra jogokat alapítani egy vagy több Szerződő Állam tekintetében lehet.
Átruházás szerződéssel
Az európai szabadalmi bejelentés átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni és azt a feleknek alá kell írniuk.
A hasznosítás engedélyezése szerződésben
Az európai szabadalmi bejelentés részben vagy egészben hasznosítási engedély tárgya lehet a megjelölt Szerződő Államok területének egésze vagy egy része tekintetében.
Irányadó jog
Ha az Egyezmény másként nem rendelkezik, mindegyik megjelölt Szerződő Államban - az érintett államra kiterjedő hatállyal - az európai szabadalmi bejelentésre mint a tulajdon tárgyára az ebben az államban a nemzeti szabadalmi bejelentésekre irányadó jogot kell alkalmazni.
AZ EURÓPAI SZABADALOM MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ BEJELENTÉS
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtható:
a) az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben vagy annak hágai részlegéhez;
b) ha valamelyik Szerződő Állam joga ezt megengedi, ezen állam központi iparjogvédelmi hatóságához vagy más illetékes szervéhez. Az így benyújtott bejelentésnek ugyanolyan hatálya van, mintha azt ugyanazon a napon az Európai Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották volna be.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem zárják ki azoknak a törvényi vagy más jogszabályi előírásoknak az alkalmazását, amelyek valamelyik Szerződő Államban
a) olyan találmányokra vonatkoznak, amelyek - tárgyuk természetének tulajdoníthatóan - nem közölhetők külföldön az érintett állam illetékes hatóságának előzetes engedélye nélkül, illetve
b) előírják, hogy mindegyik bejelentést először a nemzeti hatósághoz kell benyújtani, vagy előzetes engedélyhez kötik a más hatósághoz való közvetlen bejelentést.
(3) A Szerződő Államok nem követelhetik meg, illetve nem tehetik lehetővé a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtását az (1) bekezdés b) pontjában említett hatósághoz.
Megosztással keletkező európai bejelentés
(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben vagy annak hágai részlegéhez kell benyújtani. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - amennyiben ennek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyújtották volna be, és vele kapcsolatban a korábbi bejelentésben igényelt elsőbbség érvényesíthető.
(2) A megosztással keletkező európai bejelentésben nem lehet olyan Szerződő Államot megjelölni, amelyet a korábbi bejelentésben nem jelöltek meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, a megosztott bejelentés benyújtásakor teljesítendő különleges feltételeket, valamint a bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
Az európai szabadalmi bejelentés továbbítása
(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága - a találmányok államérdekből történő titokban tartásáról szóló nemzeti jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb időn belül - köteles a hozzá vagy az ugyanannak az államnak más illetékes szervéhez benyújtott valamennyi európai szabadalmi bejelentést továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(2) A Szerződő Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentést, amelynek tárgyát az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint nyilvánvalóan nem kell titokban tartani, a bejelentés benyújtásától számított hat héten belül továbbítsák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(3) A titokban tartás szükségessége tekintetében további vizsgálatot igénylő európai szabadalmi bejelentést olyan módon kell továbbítani, hogy az a bejelentés napjától számított négy hónapon belül, illetőleg - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül beérkezzen az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(4) Nem továbbítható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz az az európai szabadalmi bejelentés, amelynek tárgyát titkosnak minősítették.
(5) Ha az európai szabadalmi bejelentés a bejelentés napjától, illetőleg - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül nem érkezik be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A bejelentési, kutatási és megjelölési díjakat vissza kell téríteni.
Az európai szabadalmi bejelentés kellékei
(1) Az európai szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet;
b) a találmány leírását;
c) egy vagy több igénypontot;
d) a leírásban, illetve az igénypontokban hivatkozott rajzokat;
e) a kivonatot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentésért a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül bejelentési és kutatási díjat kell fizetni.
(3) Az európai szabadalmi bejelentésnek meg kell felelnie a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelményeknek.
A Szerződő Államok megjelölése
(1) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a Szerződő Államot vagy azokat a Szerződő Államokat, amelyben vagy amelyekben a találmányra oltalmat kérnek.
(2) A Szerződő Állam megjelöléséért díjat kell fizetni. A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
(3) Valamely Szerződő Állam megjelölése az európai szabadalom megadásáig bármikor visszavonható. Ha valamennyi megjelölt Szerződő Állam megjelölését visszavonták, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A megjelölési díjat nem kell visszatéríteni.
A bejelentés napja
Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által benyújtott iratok tartalmazzák a következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) legalább egy Szerződő Állam megjelölését;
c) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
d) leírást és egy vagy több igénypontot a 14. cikk (1) és (2) bekezdéseiben említett nyelvek egyikén, még abban az esetben is, ha a leírás és az igénypontok nem felelnek meg az ebben az Egyezményben megszabott egyéb követelményeknek.
A feltaláló nevének feltüntetése
Az európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a feltaláló nevét. Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló nevének feltüntetésekor nyilatkozni kell az európai szabadalmi igényre való jogosultság eredetéről.
A találmány egysége
Az európai szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen általános találmányi gondolat kapcsol össze.
A találmány feltárása
Az európai szabadalmi bejelentésnek kellően egyértelműen és teljes körűen kell feltárnia a találmányt ahhoz, hogy azt szakember meg tudja valósítani.
Az igénypontok
Az igénypontokban kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Az igénypontokat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni, és azokat a leírásnak alá kell támasztania.
A kivonat
A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál; ettől eltérő célra - különösen az igényelt oltalom terjedelmének értelmezése vagy az 54. cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljára - nem vehető figyelembe.
Az európai szabadalmi bejelentések fenntartási díjai
(1) Az európai szabadalmi bejelentések után - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - fenntartási díjat kell fizetni az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A díjat a bejelentés napjától számított harmadik és az azt követő évekre kell megfizetni.
(2) Ha a fenntartási díjat az esedékesség napjáig nem fizették meg, a díj az ettől az időponttól számított hat hónapon belül - a megfelelő pótlék megfizetésével együtt - joghatályosan megfizethető.
(3) Ha a fenntartási díjat - a megfelelő pótlék megfizetésével együtt - kellő időben nem fizetik meg, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Erről kizárólag az Európai Szabadalmi Hivatal határozhat.
(4) Fenntartási díjat utoljára azon év tekintetében kell fizetni, amelyben az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést meghirdetik.
Az elsőbbség
Az elsőbbségi jog
(1) Azt, aki szabadalom, használati mintaoltalom, hasznossági bizonylat vagy feltalálói tanúsítvány iránt szabályszerű bejelentést tett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül.
(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése - ideértve ezt az Egyezményt - értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.
(3) Szabályszerű nemzeti bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.
(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi bejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet már elsőbbséget alapítani.
(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, az (1)-(4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam - az Igazgatótanács által kiadott közlemény szerint és két vagy többoldalú megállapodások alapján - azonos hatályú elsőbbséget biztosít az Európai Szabadalmi Hivatalnál vagy bármelyik Szerződő Államban, vagy arra kiterjedő hatállyal tett első bejelentésre alapítva, a Párizsi Egyezményben megállapított azonos feltételekkel.
Az elsőbbség igénylése
(1) Ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés tekintetében korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, a korábbi bejelentés másolatát, valamint - ha ez utóbbi nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén készült - annak fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén. Az e rendelkezések végrehajtásakor követendő eljárást a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés tekintetében több elsőbbség igényelhető, függetlenül attól, hogy azok különböző országokból származnak-e. Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető. Több elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napjától számított határidőket a legkorábbi elsőbbség napjától kell számítani.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azon elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget megalapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.
(4) Ha a találmány egyes, elsőbbségi igénnyel érintett elemei a korábbi bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, az elsőbbség ennek ellenére is megadható, feltéve, hogy a korábbi bejelentés iratai, azok egészét tekintve, az ilyen elemeket kifejezetten feltárják.
Az elsőbbségi jog hatása
Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.
A MEGADÁSIG TERJEDŐ ELJÁRÁS
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
(1) Az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) az európai szabadalmi bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek;
b) kellő időben megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat;
c) kellő időben benyújtották-e - a 14. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - az európai szabadalmi bejelentés fordítását az eljárás nyelvén.
(2) Ha a bejelentés napja nem ismerhető el, az Átvevő Iroda felhívja a bejelentőt a hiányoknak a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő pótlására. Ha a hiányokat nem pótolják kellő időben, a bejelentést nem lehet európai szabadalmi bejelentésként kezelni.
(3) Ha a bejelentési és kutatási díjat kellő időben nem fizették meg, vagy - a 14. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - a bejelentés fordítását az eljárás nyelvén kellő időben nem nyújtották be, az európai bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Alaki vizsgálat
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerik, és azt a 90. cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
b) a bejelentés megfelel-e az e rendelkezés alkalmazása kapcsán a Végrehajtási Szabályzatban megállapított alaki követelményeknek;
c) benyújtották-e a kivonatot;
d) az európai szabadalom megadására irányuló kérelem tartalmazza-e a Végrehajtási Szabályzatban előírt kötelező tartalmi elemeket, valamint - ha ennek helye van - az elsőbbséget ezen Egyezmény követelményeinek megfelelően igénylik-e;
e) megfizették-e a megjelölési díjat;
f) a 81. cikk szerint feltüntették-e a feltaláló nevét;
g) a 78. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett rajzokat benyújtották-e a bejelentés napján.
(2) Ha az Átvevő Iroda olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, lehetőséget kell adnia a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő hiánypótlásra.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján végzett vizsgálat során megállapított hiányokat a Végrehajtási Szabályzattal összhangban nem pótolták, a bejelentést el kell utasítani; ha az (1) bekezdés d) pontjában említett rendelkezések az elsőbbségi jogot érintik, e jog a bejelentés tekintetében nem érvényesíthető.
(4) Ha - az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben - a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg valamelyik megjelölt állam tekintetében, ennek az államnak a megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha - az (1) bekezdés f) pontjában említett esetben - a feltaláló nevének feltüntetésével kapcsolatos hiányt a Végrehajtási Szabályzattal összhangban és az ott meghatározott kivételek figyelembevételével nem pótolták az európai szabadalmi bejelentés, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Ha - az (1) bekezdés g) pontjában említett esetben - a rajzokat a bejelentés napján nem nyújtották be, és a hiánypótlásra a Végrehajtási Szabályzattal összhangban intézkedés nem történt, a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő választása szerint az elismert bejelentési napot a rajzok benyújtásának napjához igazodóan módosítják, vagy a bejelentés rajzokra történő hivatkozásait töröltnek kell tekinteni.
Az európai kutatási jelentés elkészítése
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, és azt a 90. cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, a kutatási osztály az igénypontok alapján, a leírásra és a rajzokra kellő figyelemmel a Végrehajtási Szabályzatban előírt formában elkészíti az európai kutatási jelentést.
(2) Amint elkészült, az európai kutatási jelentést a bejelentőnek haladéktalanul meg kell küldeni az abban hivatkozott iratok másolataival együtt.
Az európai szabadalmi bejelentés közzététele
(1) Az európai szabadalmi bejelentést a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltét követően a lehető legkorábbi időpontban közzé kell tenni. A bejelentő kérelmére azonban a bejelentés az előzőekben említett időtartam elteltét megelőzően is közzétehető. A közzététel az európai szabadalom szövegének közzétételével egyidejűleg történik, ha az európai szabadalom megadása az előzőekben említett határidő eltelte előtt hatályossá válik.
(2) A közzététel tartalmazza a benyújtott leírást, igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat, valamint - mellékletként - az európai kutatási jelentést és a kivonatot, ha ez utóbbiak rendelkezésre állnak a közzététel technikai előkészületeinek befejezéséig. Ha az európai kutatási jelentést és a kivonatot nem a bejelentés közzétételével egyidejűleg tették közzé, ezeket külön kell közzétenni.
Érdemi vizsgálat iránti kérelem
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - írásbeli kérelem alapján - megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e ezen Egyezmény követelményeinek.
(2) Az érdemi vizsgálat iránti kérelmet a bejelentő attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amelyen az európai kutatási jelentést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg a vizsgálati díjat nem fizetik meg. A kérelem nem vonható vissza.
(3) Ha a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyújtják be az érdemi vizsgálat iránti kérelmet, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása
(1) Az Igazgatótanács az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőt meghosszabbíthatja, ha megállapítják, hogy az európai szabadalmi bejelentéseket nem tudják kellő időben megvizsgálni.
(2) Ha az Igazgatótanács a határidőt meghosszabbítja, határozhat úgy is, hogy az érdemi vizsgálatot harmadik személy is kérheti. Az ilyen esetben követendő szabályokat az Igazgatótanács a Végrehajtási Szabályzatban állapítja meg.
(3) Az Igazgatótanácsnak a határidőt meghosszabbító határozatát csak azokra a bejelentésekre kell alkalmazni, amelyeket a határozatnak az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában történő meghirdetését követően nyújtottak be.
(4) Ha az Igazgatótanács a határidőt meghosszabbítja, intézkedéseket kell előírnia annak érdekében, hogy az eredeti határidőt mielőbb visszaállíthassák.
Az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata
(1) Ha az európai szabadalom bejelentője érdemi vizsgálat iránti kérelmet azelőtt nyújt be, hogy az európai kutatási jelentést részére megküldik, az Európai Szabadalmi Hivatal a jelentés megküldését követően felhívja a bejelentőt, hogy - a kitűzött határidőn belül - nyilatkozzon arról: kívánja-e folytatni az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos eljárást.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata során azt állapítják meg, hogy a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a vizsgálati osztály - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban, ahányszor csak szükséges - felhívja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt határidőn belül tegye meg észrevételeit.
(3) Ha a bejelentő az (1) vagy a (2) bekezdés alapján kiadott felhívásra nem válaszol kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Elutasítás vagy megadás
(1) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, az európai szabadalmi bejelentést elutasítja, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményről rendelkezik.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy a bejelentés és az annak tárgyát képező találmány ezen Egyezmény követelményeinek megfelel, az európai szabadalmat a megjelölt Szerződő Államokra kiterjedő hatállyal megadja, feltéve, hogy
a) a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban megállapították, hogy a bejelentő jóváhagyja azt a szövegezést, amely alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni;
b) a megadási és kinyomtatási díjat a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül megfizették;
c) az esedékessé vált fenntartási díjat - adott esetben a megfelelő pótlékkal együtt - megfizették.
(3) Ha a megadási és kinyomtatási díjat kellő időben nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) Az európai szabadalom megadásáról szóló határozat csak azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A megadást legkésőbb a (2) bekezdés b) pontjában említett határidő első napjától számított három hónapon belül meg kell hirdetni.
(5) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy a bejelentő nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelvén az igénypontok azon szövege szerinti fordítását, amely szöveg alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni. Ez esetben a (4) bekezdésben szabályozott határidő legalább öt hónap. Ha a fordítást kellő időben nem nyújtották be, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést a bejelentő kérelmére a (4) vagy az (5) bekezdésben szabályozott határidő leteltét megelőzően meg kell hirdetni. Az erre irányuló kérelem csak a (2) és az (5) bekezdésekben foglalt követelmények teljesítése esetén nyújtható be.
Az európai szabadalom szövegének közzététele
Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésével egyidejűleg az Európai Szabadalmi Hivatal közzéteszi az európai szabadalom szövegét, amely a találmány leírásán kívül az igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat is tartalmazza.
FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS
Felszólalás
(1) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül a megadott európai szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A felszólalást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A felszólalás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg.
(2) A felszólalás érinti az európai szabadalmat minden olyan Szerződő Államban, amelyben a szabadalom hatályos.
(3) Felszólalás akkor is benyújtható, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy, ha az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
(4) A felszólaló és a szabadalmas a felszólalási eljárásban félként vesz részt.
(5) Bárki, aki igazolja, hogy valamelyik Szerződő Államban őt jogerős határozat alapján a korábbi jogosult helyett a szabadalmi lajstromba bejegyezték, kérelmére az érintett állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lép. A 118. cikkben foglaltaktól eltérően a korábbi jogosult és a kérelmező - hacsak ezt mindketten nem kérik - nem tekinthetők szabadalmastársaknak.
A felszólalás alapjául szolgáló okok
Felszólalást csak abból az okból lehet benyújtani, hogy
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál.
A felszólalás elbírálása
(1) Ha a felszólalás elfogadható, a felszólalási osztály megvizsgálja, hogy a 100. cikkben megállapított felszólalási okok az európai szabadalom fenntartását nem zárják-e ki.
(2) A felszólalásnak a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban lefolytatott vizsgálata során a felszólalási osztály - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a felszólalási osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
Az európai szabadalom megvonása vagy fenntartása
(1) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a 100. cikkben említett felszólalási okok kizárják az európai szabadalom fenntartását, a szabadalmat megvonja.
(2) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a 100. cikkben említett felszólalási okok nem zárják ki a szabadalom módosítás nélkül való fenntartását, a felszólalást elutasítja.
(3) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy - figyelembe véve azokat a módosításokat, amelyeket a szabadalmas a felszólalási eljárás során tett - a szabadalom, illetve az annak tárgyát képező találmány megfelel az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat módosítással tartja fenn, feltéve, hogy
a) a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban megállapították, hogy a szabadalmas jóváhagyja azt a szöveget, amely alapján a felszólalási osztály a szabadalmat fenn kívánja tartani;
b) az európai szabadalom új szövegének kinyomtatási díját a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül megfizették.
(4) Ha a szabadalom új szövegének kinyomtatási díját kellő időben nem fizették meg, a szabadalmat meg kell vonni.
(5) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy a szabadalmas az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő két hivatalos nyelvén is nyújtsa be a módosított igénypontok fordítását. Ha a fordítást kellő időben nem nyújtották be, a szabadalmat meg kell vonni.
Az európai szabadalom új szövegének közzététele
Ha az európai szabadalmat a 102. cikk (3) bekezdése alapján módosították, az Európai Szabadalmi Hivatal - a felszólalás ügyében hozott határozatról szóló értesítés meghirdetésével egyidejűleg - közzéteszi az európai szabadalom új szövegét, amely tartalmazza - módosított formában - a találmány leírását, az igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat.
Költségek
(1) A felszólalási eljárásban a felek költségeiket maguk viselik, kivéve, ha a felszólalási osztály, illetve a fellebbezési tanács méltányosságból - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban - a bizonyítással vagy a szóbeli eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről eltérően határoz.
(2) A felszólalási osztály irodája - kérelemre - megállapítja a fizetendő költségek összegét az azok viseléséről szóló határozat alapján. A költségeknek az iroda által megállapított összegét a felszólalási osztály - a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján - határozattal felülvizsgálhatja.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalnak a költségek összegét megállapító jogerős határozata a Szerződő Államokban történő végrehajtás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint azon Szerződő Állam polgári bíróságának a jogerős határozata, amelynek a területén a végrehajtást foganatosítják. Az ilyen jellegű határozat felülvizsgálata csak annak hitelességére korlátozódhat.
Beavatkozás a vélelmezett szabadalombitorló részéről
(1) Ha az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, bármely harmadik személy, aki igazolja, hogy ugyanennek a szabadalomnak a bitorlása miatt ellene eljárást indítottak, a felszólalási határidő leteltét követően a felszólalási eljárásba beavatkozhat, feltéve, hogy beavatkozását a bitorlási per megindításának napjától számított három hónapon belül bejelenti. Ugyanezt kell alkalmazni arra a harmadik személyre is, aki igazolja, hogy a szabadalmas felszólította a feltételezett szabadalombitorlás abbahagyására, és hogy ő bírósági eljárást indított annak megállapítására, hogy a szabadalmat nem bitorolja.
(2) A beavatkozást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A beavatkozás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg. Ezt követően a beavatkozást - a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott kivételekkel - felszólalásnak kell tekinteni.
FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS
Fellebbezéssel megtámadható határozatok
(1) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztály, a felszólalási osztály, valamint a Jogi Osztály határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(2) A felszólalási osztály határozata ellen fellebbezésnek akkor is helye van, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy ha a szabadalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
(3) Az olyan határozat, amellyel az eljárás valamelyik fél vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat a külön fellebbezést megengedi.
(4) A fellebbezés tárgya nem lehet kizárólag a felszólalási eljárás költségeinek viselése.
(5) A felszólalási eljárás költségeinek összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a megállapított összeg a Díjszabályzatban meghatározott összeget meghaladja.
Jogosultság a fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre
Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban korábban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.
A fellebbezés határideje és alaki követelményei
A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezési díjat nem fizetik meg. A határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül be kell nyújtani a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot.
Jogorvoslat saját hatáskörben
(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek a határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés megengedhető és megalapozott, a fellebbezésnek saját hatáskörében tesz eleget. Ez nem alkalmazható, ha a kérelmezővel szemben fellép egy, az eljárásban félként részt vevő személy.
(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított három hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.
A fellebbezés elbírálása
(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e.
(2) A fellebbezésnek a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban lefolytatott vizsgálata során a fellebbezési osztály - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a fellebbezési osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
(3) Ha a bejelentő a (2) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot a Jogi Osztály hozta.
A fellebbezés tárgyában hozott határozat
(1) A fellebbezés alaposságának vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ennek a szervezeti egységnek új eljárásra.
(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja annak a szervezeti egységnek, amelynek a határozatát fellebbezéssel megtámadták, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van. Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az Átvevő Iroda hozta, a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez a vizsgálati osztály is kötve van.
A Bővített Fellebbezési Tanács határozata vagy véleménye
(1) Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, vagy, ha elvi jellegű jogkérdés merül fel
a) a fellebbezési tanács eljárása során - hivatalból vagy a fellebbezésben részt vevő fél kérelmére - bármely kérdést a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjeszt, ha megítélése szerint e célokból arról határozni szükséges. Ha a fellebbezési tanács a kérelmet elutasítja, ügydöntő határozatában ezt külön meg kell indokolnia;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Bővített Fellebbezési Tanács elé jogkérdést terjeszthet akkor, ha két fellebbezési tanács egy adott kérdésben egymástól eltérő határozatot hozott.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a fellebbezési eljárásban félként részt vevő felek a Bővített Fellebbezési Tanács előtti eljárásban félként vesznek részt.
(3) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak az (1) bekezdés a) pontjában említett határozata köti a fellebbezési tanácsot az adott fellebbezést illetően.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
Az eljárás közös szabályai
A határozathozatal alapja
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatai csak olyan tényeken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjuk volt nyilatkozatot tenni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést, illetve az európai szabadalmat kizárólag a bejelentő vagy a szabadalmas által előterjesztett vagy jóváhagyott szöveg szerint vizsgálhatja, és arról csak e szöveg alapján határozhat.
Hivatalból történő vizsgálat
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja; vizsgálata nem korlátozódhat csupán a felek állításaira, bizonyítékaira, érveire, valamint kérelmeire.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat az állításokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.
Észrevétel
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően bárki észrevételt nyújthat be a bejelentés tárgyát képező találmány szabadalmazhatóságát illetően. Az észrevételt írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. Az észrevételt benyújtó személy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban nem vesz félként részt.
(2) Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel vagy a szabadalmassal, aki az észrevételre nyilatkozatot tehet.
Szóbeli eljárás
(1) Szóbeli eljárást kell lefolytatni az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére - ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy ez célszerű -, vagy az eljárásban részt vevő fél kérelmére. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban elutasíthatja a kérelmet, ha az arra irányul, hogy ugyanazon szervezeti egység előtt, azonos felek részvételével, azonos tárgyban újabb szóbeli eljárást folytassanak le.
(2) Az Átvevő Iroda előtt szóbeli eljárásra a bejelentő kérelme alapján azonban csak akkor kerülhet sor, ha az Átvevő Iroda úgy ítéli meg, hogy ez célszerű, vagy, ha az európai szabadalmi bejelentést előreláthatóan el fogja utasítani.
(3) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztály és a Jogi Osztály előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.
(4) A szóbeli eljárás - ideértve a határozat kihirdetését is - a fellebbezési tanács és a Bővített Fellebbezési Tanács előtt az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, illetve a felszólalási osztály előtt nyilvános, kivéve, ha az eljárást lefolytató szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága - különösen az eljárásban részt vevő fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozhat.
Bizonyítás
(1) A vizsgálati osztály, a felszólalási osztály, a Jogi Osztály és a fellebbezési tanács előtti bármely eljárásban a bizonyítási eszközök különösen:
a) a felek meghallgatásai;
b) a tájékoztatás adására irányuló kérelmek;
c) az okiratok bemutatása;
d) a tanúvallomások;
e) a szakértői vélemények;
f) a szemlék;
g) az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatok.
(2) A vizsgálati osztály, a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács a felhozott bizonyítékok vizsgálatával megbízhatja egyik tagját is.
(3) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását tartja szükségesnek,
a) az érintett személyt az Európai Szabadalmi Hivatal előtti megjelenésre idézi, vagy
b) megkeresi - a 131. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban - az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát ilyen bizonyítás lefolytatása céljából.
(4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elé idézett fél, tanú vagy szakértő kérheti a Hivataltól annak engedélyezését, hogy őt a lakóhelye szerinti ország illetékes bírósága hallgassa meg. Ilyen kérelem beérkezését követően, valamint, ha az Európai Szabadalmi Hivatal által az idézésben megjelölt határidőn belül az idézésre válasz nem érkezik, az Európai Szabadalmi Hivatal - a 131. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban - megkeresheti az illetékes bíróságot az érintett személy meghallgatása végett.
(5) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt a felet, a tanút vagy a szakértőt meghallgatták, az Európai Szabadalmi Hivatal, ha célszerűnek tartja a bizonyíték eskü alatti vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, megkeresheti az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát az érintett személynek az ilyen feltételekkel történő újbóli meghallgatása végett.
(6) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a bizonyítás lefolytatása végett az illetékes bíróságot megkeresi, kérheti a bizonyítás eskü alatt vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, továbbá, hogy az érintett szervezeti egység egyik tagja a meghallgatáson jelen lehessen és a félhez, a tanúhoz vagy a szakértőhöz kérdést intézhessen, illetve hozzájuk kérdés feltételét indítványozhassa.
Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom egysége
Ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjai az egyes megjelölt Szerződő Államok tekintetében nem azonosak, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őket közös bejelentőknek vagy szabadalmastársaknak kell tekinteni. Ez a bejelentés, illetve a szabadalom egységét ezekben az eljárásokban nem érinti; így különösen, a bejelentés, illetve a szabadalom szövege - ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik - valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében egységes.
Kézbesítés
Az Európai Szabadalmi Hivatal az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekménnyel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését ennek az Egyezménynek egyéb rendelkezései előírják vagy az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendeli. Ha ezt rendkívüli körülmények indokolják, a kézbesítés a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül is történhet.
Határidők
A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg
a) a határidők számításának módját, továbbá meghosszabbításuk feltételeit abban az esetben, ha az Európai Szabadalmi Hivatal vagy a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatóság zárva tartása miatt iratokat nem fogad, vagy ha az Európai Szabadalmi Hivatal vagy e hatóság helységeibe nincs postai kézbesítés, illetve a postaszolgálat általános jelleggel akadályoztatva van, vagy az ilyen akadályoztatásból zavar keletkezik;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzhető határidők lehetséges legrövidebb, illetve leghosszabb időtartamát.
A bejelentési eljárás folytatása
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidő elmulasztása következtében az európai szabadalmi bejelentést el kell utasítani, a bejelentést elutasították, vagy azt visszavontnak kell tekinteni, az előírt jogkövetkezmények nem állnak be, ha pedig már beálltak, hatályukat vesztik, ha a bejelentő az eljárás folytatását kéri a bejelentést illetően.
(2) A kérelmet a bejelentés elutasításáról szóló határozat vagy a bejelentés visszavontnak tekintéséről szóló értesítés kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az eljárás folytatásának díját nem fizetik meg.
(3) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
Igazolás
(1) Ha a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében - ennek az Egyezménynek az értelmében - az európai szabadalmi bejelentést, illetve valamely kérelmét elutasítják, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, az európai szabadalmat megvonják, vagy a mulasztás egyéb jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.
(2) A kérelmet a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem csak az elmulasztott határidő utolsó napját követő egy éven belül terjeszthető elő. A fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén ebből az egyéves határidőből a 86. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakot ki kell vonni.
(3) A kérelemben meg kell jelölni annak jogalapját és elő kell adni a kérelmet alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az igazolás díját nem fizetik meg.
(4) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
(5) E cikk rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a (2) bekezdésben, a 61. cikk (3) bekezdésében, a 76. cikk (3) bekezdésében, a 78. cikk (2) bekezdésében, a 79. cikk (2) bekezdésében, a 87. cikk (1) bekezdésében és a 94. cikk (2) bekezdésében említett határidőkre.
(6) Aki valamelyik megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetőleg az európai szabadalom tárgyát képező találmányt az (1) bekezdésben említett jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
(7) E cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Államoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az ebben az Egyezményben meghatározott, az érintett Szerződő Államok hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.
Módosítás
(1) A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítható. A bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal módot kell adni arra, hogy a leírást, az igénypontokat és a rajzokat saját kezdeményezésére módosíthassa.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy az európai szabadalom tárgya bővebb legyen a bejelentésnek az elismert bejelentési napon benyújtott tartalmánál.
(3) Az európai szabadalom igénypontjai a felszólalási eljárás során nem módosíthatók úgy, hogy az oltalmat ezáltal kiterjesszék.
Nemzeti szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos tájékoztatás
(1) A vizsgálati osztály vagy a fellebbezési tanács felhívhatja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt határidőn belül jelölje meg azokat az államokat, amelyekben az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány egészére vagy részére vonatkozóan nemzeti szabadalmi bejelentést tett, és hogy közölje e bejelentések ügyszámát.
(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Általános alapelvek alkalmazása
Ha ez az Egyezmény valamely kérdésben nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, az Európai Szabadalmi Hivatal a Szerződő Államokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.
A díjakkal kapcsolatos követelések elévülése
(1) A Szervezetnek az Európai Szabadalmi Hivatal számára fizetendő díjakkal kapcsolatos követelései az esedékessé válás naptári évének végétől számított négy év elteltével évülnek el.
(2) A Szervezettel szemben a befizetett díjaknak, illetve az előírt díjnál magasabb összegű befizetéseknek az Európai Szabadalmi Hivatal részéről történő visszafizetésével kapcsolatos követelések annak az évnek a végétől számított négy év elteltével évülnek el, amelyben az igény keletkezett.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett elévülési időt az (1) bekezdés esetében a díj megfizetésére történő felszólítás, a (2) bekezdés esetében pedig az indokolással ellátott írásbeli kérelem előterjesztése megszakítja. Megszakadás esetén az elévülési idő azonnal újból megkezdődik, és legfeljebb annak az évnek az utolsó napjától számított hat év elteltéig tart, amelyben eredetileg elkezdődött, kivéve, ha ezalatt a követelést bírósági úton érvényesítik; ebben az esetben a határidő legkorábban a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével jár le.
A nyilvánosság és a hatóságok tájékoztatása
Az európai szabadalmi nyilvántartás
Az Európai Szabadalmi Hivatal "európai szabadalmi nyilvántartás" elnevezéssel nyilvántartást vezet, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeknek a nyilvántartásba történő bejegyzését ez az Egyezmény előírja. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a nyilvántartásba nem tehető bejegyzés. A nyilvántartást bárki megtekintheti.
Az iratokba való betekintés
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a bejelentés iratai csak a bejelentő hozzájárulásával tekinthetők meg.
(2) Aki igazolja, hogy a bejelentő vele szemben az európai szabadalmi bejelentésből eredő jogaira hivatkozott, a bejelentés közzétételét megelőzően is megtekintheti - a bejelentő hozzájárulása nélkül is - a bejelentés iratait.
(3) A megosztással keletkező európai bejelentés, valamint a 61. cikk (1) bekezdése alapján tett új európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, a korábbi bejelentés közzétételét megelőzően is bárki megtekintheti - az érintett bejelentő hozzájárulása nélkül is - ennek a bejelentésnek az iratait.
(4) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai - a Végrehajtási Szabályzatban megállapított korlátozásokkal - kérelemre megtekinthetők.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti a következő bibliográfiai adatokat:
a) az európai szabadalmi bejelentés számát;
b) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját, valamint - korábbi bejelentés elsőbbségének igénylése esetén - a korábbi bejelentés napját, benyújtásának államát és a bejelentés ügyszámát;
c) a bejelentő nevét;
d) a találmány címét;
e) a megjelölt Szerződő Államokat.
Időszaki kiadványok
Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszeres időközönként kiadja:
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt, amely tartalmazza az európai szabadalmi nyilvántartásba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan adatot, amelynek meghirdetését ez az Egyezmény előírja;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapját, amely tartalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének közleményeit és általános jellegű tájékoztatásait, továbbá az erre az Egyezményre és annak alkalmazására vonatkozó egyéb információkat.
Kölcsönös tájékoztatás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és - a 75. cikk (2) bekezdésében említett törvényi vagy más jogszabályi előírások alkalmazásának kivételével - a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az európai vagy nemzeti szabadalmi bejelentések benyújtására, az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra, valamint az ennek alapján megadott szabadalmakra vonatkozó hasznos információkról.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kölcsönös tájékoztatás olyan együttműködési megállapodáson alapul, amely az Európai Szabadalmi Hivatal és
a) az ebben az Egyezményben nem részes állam központi iparjogvédelmi hatósága;
b) szabadalmak megadására felhatalmazott bármely kormányközi szervezet;
c) bármely egyéb szervezet
között jött létre.
(3) Az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tájékoztatásokra a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. A (2) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás esetében e korlátozások alól az Igazgatótanács felmentést adhat, feltéve, hogy az érintett szervezet a közölt adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig bizalmasan kezeli.
Igazgatási és jogi együttműködés
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy iratbetekintés lehetővé tételével. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az iratok megtekintését bíróság, ügyészség vagy központi iparjogvédelmi hatóság számára teszi lehetővé, az iratok megtekintésére a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal jogsegély iránti kérelmére a Szerződő Államok bíróságai vagy más illetékes hatóságai a Hivatal nevében - saját hatáskörük keretei között - vizsgálatokat folytatnak vagy egyéb jogi intézkedéseket foganatosítanak.
Kiadványok cseréje
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.
Képviselet
A képviselet általános elvei
(1) A (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg.
(2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye nem valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve - hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat.
(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségszerűen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy az ilyen jogi személy alkalmazottja képviselhet-e - és milyen feltételekkel - más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll.
(4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.
Hivatásos képviselők
(1) Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban a természetes vagy jogi személy hivatásszerű képviseletét csak olyan hivatásos képviselő láthatja el, akinek neve szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal e célból vezetett jegyzékében.
(2) A hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz a következő feltételeknek:
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára;
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Állam területén található;
c) sikeres európai képesítő vizsgát tett.
(3) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a (2) bekezdésben megszabott feltételek teljesülését igazoló okiratokat.
(4) A hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személyek az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban eljárhatnak.
(5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő személy hivatásos képviseleti tevékenységének céljára székhelyt bármelyik olyan Szerződő Államban létrehozhat, amelyben az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokra sor kerülhet, figyelembe véve az ehhez az Egyezményhez csatolt, központosításról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. E jogosultságot az adott állam hatóságai csak esetileg, a közrend és a közbiztonság védelmére elfogadott jogszabályok alkalmazásával vonhatják meg. Mielőtt ilyen intézkedést hoznának, véleményt kell kérniük az Európai Szabadalmi Hivatal elnökétől.
(6) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelmény teljesítése alól az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kivételes esetben felmentést adhat.
(7) Az ebben az Egyezményben megállapított eljárásokban hivatásos képviseletet a hivatásos képviselővel azonos módon olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik Szerződő Államban szerezte, és székhelye ebben az államban van, feltéve, hogy az adott államban szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként eljárhat. Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(8) Az Igazgatótanács a következőkről rendelkezhet:
a) arról, hogy az európai képesítő vizsgára bocsátáshoz milyen képzettségi és képesítési követelményeknek kell megfelelni, valamint a vizsgázás rendjéről;
b) az európai képesítő vizsga vagy a 163. cikk (7) bekezdése alapján hivatásos képviselet ellátására jogosult személyeket tömörítő testület létesítéséről vagy elismeréséről;
c) az e személyek felett az említett testület vagy az Európai Szabadalmi Hivatal által gyakorolt fegyelmi jogkörről.
A NEMZETI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
A nemzeti eljárás kérelmezése
(1) Valamely megjelölt Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárást csak az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjának kérelmére, a következő esetekben folytathatja le:
a) ha az európai szabadalmi bejelentést a 77. cikk (5) bekezdése vagy a 162. cikk (4) bekezdése értelmében visszavontnak kell tekinteni;
b) mindazokban a nemzeti jog által előírt egyéb esetekben, amelyekben ezen Egyezmény alapján az európai szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni, vagy az európai szabadalmat megvonták.
(2) Az átalakítás iránti kérelmet az európai szabadalmi bejelentés visszavonásától vagy a bejelentés visszavontnak tekintéséről szóló értesítéstől, illetve a bejelentés elutasításáról vagy az európai szabadalom megvonásáról szóló határozat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. Ha a kérelmet nem nyújtják be kellő időben, a 66. cikkben említett hatály megszűnik.
A kérelem benyújtása és továbbítása
(1) Az átalakítás iránti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani, és meg kell jelölni azokat a Szerződő Államokat, amelyekben a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárás lefolytatását kérik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az átalakítás díját nem fizetik meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelmet az abban megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz továbbítja, mellékelve az európai szabadalmi bejelentésre vagy az európai szabadalomra vonatkozó iratok másolatát.
(2) Ha azonban a bejelentőt arról értesítik, hogy az európai szabadalmi bejelentést a 77. cikk (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a kérelmet ahhoz a központi iparjogvédelmi hatósághoz kell benyújtani, amelynél a bejelentést benyújtották. E hatóság - a nemzetbiztonságra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a kérelmet az európai szabadalmi bejelentés másolatával együtt közvetlenül továbbítja a kérelemben megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz. Ha a továbbításra a bejelentés napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított húsz hónapon belül nem kerül sor, a 66. cikkben említett hatály megszűnik.
Az átalakítás alaki követelményei
(1) A 136. cikk alapján továbbított európai szabadalmi bejelentést nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az ebben az Egyezményben előírtakhoz képest eltérőek vagy azokat meghaladják.
(2) Az a központi iparjogvédelmi hatóság, amelyhez a bejelentést továbbították, előírhatja a bejelentő számára, hogy nem kevesebb, mint két hónapon belül
a) fizesse meg a nemzeti bejelentési díjat;
b) nyújtsa be az érintett állam hivatalos nyelveinek egyikén az európai szabadalmi bejelentés eredeti szövegének és - ha van ilyen - az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított azon szövegének a fordítását, amelyet a bejelentő a nemzeti eljárásban benyújtani kíván.
Megsemmisítés és korábbi jogok
A megsemmisítés alapjául szolgáló okok
(1) A 139. cikk rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel az európai szabadalmi bejelentés a Szerződő Állam joga szerint és területére kiterjedő hatállyal csak a következő okok alapján semmisíthető meg:
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál;
d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették;
e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az a 60. cikk (1) bekezdése alapján nem illet meg.
(2) Ha a megsemmisítés alapjául szolgáló ok csak az európai szabadalom egy része tekintetében áll fenn, a megsemmisítésre a szabadalom megfelelő korlátozásával kerül sor. Ha a nemzeti jog ezt lehetővé teszi, a korlátozás történhet az igénypontok, a leírás vagy a rajzok módosításával.
Korábbi vagy azonos bejelentési naphoz fűződő jogok
(1) Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak tekintetében mindegyik megjelölt Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztet, mint egy nemzeti szabadalmi bejelentés és egy nemzeti szabadalom.
(2) A megjelölt Szerződő Államra kiterjedő hatályú európai szabadalmak tekintetében a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak abban a Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztetnek, mint egy nemzeti szabadalom tekintetében.
(3) A Szerződő Államok rendelkezhetnek arról, hogy párhuzamos oltalomban részesíthető-e - és milyen feltételekkel - az olyan találmány, amelyet azonos bejelentési napon, illetve elsőbbségi igény érvényesítése esetén azonos elsőbbségi napra hivatkozással mind az európai szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban, mind pedig a nemzeti szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban feltártak.
Egyéb hatások
Nemzeti használati minták és hasznossági bizonylatok
A 66., a 124., a 135-137. és a 139. cikkeket alkalmazni kell azokra a használati mintákra, hasznossági bizonylatokra, valamint az ezekre vonatkozó bejelentésekre azokban a Szerződő Államokban, amelyek joga ilyen mintákról vagy bizonylatokról rendelkezik.
Az európai szabadalom fenntartási díjai
(1) Az európai szabadalommal kapcsolatban fenntartási díj csak a 86. cikk (4) bekezdésében említett évet követő évekre állapítható meg.
(2) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetését követő két hónapon belül esedékessé váló fenntartási díjat akkor kell joghatályosan megfizetettnek tekinteni, ha azt ezen az időszakon belül megfizették. A nemzeti jog által előírt pótdíj nem szabható ki.
KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSOK
Egységes szabadalmak
(1) Ha a Szerződő Államok valamelyik csoportja külön megállapodásban úgy rendelkezik, hogy a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom egységes jellegű, előírhatják, hogy európai szabadalom csak az összes ilyen állam területére kiterjedő hatállyal, egységesen adható.
(2) Ha a Szerződő Államok valamelyik csoportja élt az (1) bekezdésben adott felhatalmazással, ennek a résznek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Európai Szabadalmi Hivatal különleges szervezeti egységei
(1) A Szerződő Államok csoportja az Európai Szabadalmi Hivatalt további feladatokkal bízhatja meg.
(2) A további feladatok ellátása érdekében az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a csoporthoz tartozó Szerződő Államok számára különleges szervezeti egységek hozhatók létre. E különleges szervezeti egységeket az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke irányítja; a 10. cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Képviselet a különleges szervezeti egységek előtt
A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdésében említett szervezeti egységek előtt eljáró felek képviseletére különleges rendelkezéseket állapíthat meg.
Az Igazgatótanács albizottsága
(1) A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott különleges szervezeti egységek tevékenységének felügyelete céljából az Igazgatótanács albizottságát hozhatja létre; az Európai Szabadalmi Hivatal az albizottság rendelkezésére bocsátja feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a különleges szervezeti egységek tevékenységéért az Igazgatótanács albizottságának tartozik felelősséggel.
(2) Az albizottság összetételét, hatáskörét és feladatait a Szerződő Államok csoportja határozza meg.
A különleges feladatok ellátásához szükséges költségek fedezése
Ha az Európai Szabadalmi Hivatalt a 143. cikk értelmében további feladatokkal bízták meg, a Hivatalnak az e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült költségeit a Szerződő Államok csoportja fedezi. Ha e további feladatok ellátására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül különleges szervezeti egységeket hoztak létre, az ezekkel a szervezeti egységekkel összefüggésben felmerülő, személyzettel, irodákkal és felszereléssel kapcsolatos kiadásokat a csoport fedezi. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését, valamint a 41. és a 47. cikket megfelelően alkalmazni kell.
Az egységes szabadalmak fenntartási díjaival kapcsolatos befizetések
Ha a Szerződő Államok csoportja az európai szabadalmak tekintetében egységes fenntartási díjakat állapított meg, a 39. cikk (1) bekezdésében említett részarányt az egységes díjakat alapul véve kell kiszámolni; a 39. cikk (1) bekezdésében említett minimális összeg az egységes szabadalomra vonatkozik. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Az európai szabadalmi bejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya
(1) A 74. cikket alkalmazni kell, kivéve, ha a Szerződő Államok csoportja eltérően rendelkezett.
(2) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy az ezeket a Szerződő Államokat megjelölő európai szabadalmi bejelentés átruházására, megterhelésére és végrehajtás alá vonására csak a Szerződő Államok csoportjának egésze tekintetében, a külön megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerülhet sor.
Együttes megjelölés
(1) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy ezeknek az államoknak a megjelölése csak együttesen történhet és az olyan megjelölést, amely csak a csoporthoz tartozó egyik vagy néhány ilyen államra vonatkozik, a csoporthoz tartozó valamennyi állam megjelölésének kell tekinteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a 153. cikk (1) bekezdése alapján megjelölt hivatalként jár el, az (1) bekezdést kell alkalmazni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben utal arra, hogy a csoporthoz tartozó egy vagy több megjelölt államra kiterjedő hatályú európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben a csoporthoz tartozó olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.
NEMZETKÖZI BEJELENTÉS A SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alkalmazása
(1) Az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződést - a továbbiakban: Együttműködési Szerződés - e rész rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(2) Az Együttműködési Szerződés alapján benyújtott nemzetközi bejelentések az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárások tárgyát képezhetik. Az ilyen eljárásokban a Szerződés rendelkezéseit ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel kiegészítve kell alkalmazni. Eltérés esetén az Együttműködési Szerződés rendelkezései az irányadók. Így különösen, nemzetközi bejelentés esetében az a határidő, amelyen belül az érdemi vizsgálat iránti kérelmet ezen Egyezmény 94. cikkének (2) bekezdése alapján be kell nyújtani, nem jár le az Együttműködési Szerződésnek - az esettől függően - a 22. vagy a 39. cikkében előírt határidő eltelte előtt.
(3) Az olyan nemzetközi bejelentést, amellyel kapcsolatban az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.
(4) Ahol ez az Egyezmény az Együttműködési Szerződésre utal, azon a Szerződés Végrehajtási Szabályzatát is érteni kell.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. cikkének (xv) pontja értelmében átvevő hivatalként járhat el, ha a bejelentő lakóhelye az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Államban található vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam állampolgára, amelynek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként akkor is eljárhat, ha a bejelentő lakóhelye nem az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államok valamelyikének területén található, vagy a bejelentő nem az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államok valamelyikének állampolgára, ha az állam az Együttműködési Szerződésben részes Szerződő Állam, és a Szervezettel olyan megállapodást kötött, amely szerint átvevő hivatalként az érintett állam nemzeti hivatala helyett - az Együttműködési Szerződés rendelkezéseivel összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatal jár el.
(3) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként járhat el bármely más bejelentő tekintetében is.
A nemzetközi bejelentés benyújtása és továbbítása
(1) Ha a bejelentő nemzetközi bejelentése tekintetében az Európai Szabadalmi Hivatalt választja átvevő hivatalként, a bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtania. A 75. cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a nemzetközi bejelentést az illetékes központi iparjogvédelmi hatóságon keresztül nyújtják be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, az érintett Szerződő Államnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentést olyan időben továbbítsák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, hogy az kellő időben eleget tudjon tenni az Együttműködési Szerződésben a bejelentés továbbítására előírt követelményeknek.
(3) A nemzetközi bejelentésért továbbítási díjat kell fizetni, amely a bejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül fizethető meg.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt hivatal
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. cikkének (xiii) pontja értelmében megjelölt hivatalként jár el az ebben az Egyezményben részes azon Szerződő Államok esetében, amelyek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett, és amelyeket a nemzetközi bejelentésben megjelöltek, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben közli az átvevő hivatallal, hogy ezen államok vonatkozásában európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el, az Együttműködési Szerződés 25. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt határozatok meghozatala a vizsgálati osztály hatáskörébe tartozik.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi kutatási szerv
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - az Együttműködési Szerződés I. fejezete értelmében nemzetközi kutatási szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam állampolgára, amelynek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett.
(2) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi kutatási szervként jár el bármely más bejelentő tekintetében is.
(3) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatal által az Együttműködési Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott pótdíjjal kapcsolatban kifogást emel, ennek elbírálása a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi elővizsgálati szerv
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - az Együttműködési Szerződés II. fejezete értelmében nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő olyan Szerződő Állam állampolgára, amelyre nézve az Együttműködési Szerződés II. fejezetének rendelkezései kötelező erejűvé váltak.
(2) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi elővizsgálati szervként jár el bármely más bejelentő tekintetében is.
(3) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatal által az Együttműködési Szerződés 34. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott pótdíjjal kapcsolatban kifogást emel, ennek elbírálása a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint kiválasztott hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. cikkének (xiv) pontja értelmében kiválasztott hivatalként jár el, ha a bejelentő a 153. cikk (1) bekezdésében vagy a 149. cikk (2) bekezdésében említett olyan megjelölt államot választott ki, amelyre nézve az Együttműködési Szerződés II. fejezetének rendelkezései kötelező erejűvé váltak. Az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a bejelentő lakóhelye olyan állam területén található vagy a bejelentő olyan állam állampolgára, amely nem részese a Szerződésnek vagy amelyre nézve a Szerződés II. fejezetének rendelkezései nem váltak kötelező erejűvé, feltéve, hogy a bejelentő olyan személyi körbe tartozik, amely számára a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlése az Együttműködési Szerződés 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtását lehetővé tette.
Nemzetközi kutatási jelentés
(1) Az Együttműködési Szerződés 18. cikke szerinti nemzetközi kutatási jelentés és a Szerződés 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti bármely nyilatkozat, valamint ezeknek a Szerződés 21. cikke szerinti közzététele - a (2)-(4) bekezdések sérelme nélkül - az európai kutatási jelentés, valamint az arról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése helyébe lép.
(2) Ha az Igazgatótanács a (3) bekezdés alapján másképp nem határoz,
a) valamennyi nemzetközi bejelentéshez kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni;
b) a bejelentőnek kutatási díjat kell fizetnie az Együttműködési Szerződés 22. cikkének (1) bekezdésében vagy 39. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti díj megfizetésével egyidejűleg. Ha a kutatási díjat kellő időben nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az Igazgatótanács határozhat arról, hogy milyen feltételek szerint és milyen mértékben
a) mellőzhető a kiegészítő európai kutatási jelentés;
b) mérsékelhető a kutatási díj.
(4) Az Igazgatótanács a (3) bekezdés alapján hozott határozatot bármikor visszavonhatja.
A nemzetközi bejelentés közzététele és továbbítása az Európai Szabadalmi Hivatalhoz
(1) Az olyan nemzetközi bejelentésnek az Együttműködési Szerződés 21. cikke szerinti közzététele, amelyben megjelölt hivatal az Európai Szabadalmi Hivatal, - a (3) bekezdés kivételével - az európai szabadalmi bejelentés közzétételének helyébe lép, és azt meg kell hirdetni az Európai Szabadalmi Közlönyben. Az ilyen bejelentés tartalma azonban az 54. cikk (3) bekezdése értelmében nem tekinthető a technika állásához tartozónak, ha a (2) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek.
(2) A nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén meg kell küldeni az Európai Szabadalmi Hivatalnak. Az Együttműködési Szerződés 22. cikkének (1) bekezdésében vagy 39. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti díjat a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell, hogy megfizesse.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől eltérő nyelven tették közzé, a Hivatal a (2) bekezdés szerint megküldött nemzetközi bejelentést közzéteszi. A 67. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ideiglenes oltalom - a 67. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével - e közzététellel keletkezik.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Igazgatótanács az átmeneti időszakban
(1) A 169. cikk (1) bekezdésében említett államok kinevezik képviselőiket az Igazgatótanácsba; a Német Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására az Igazgatótanács legkésőbb az ezen Egyezmény hatálybalépését követő két hónap elteltével ülést tart, amelynek célja különösen az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kinevezése.
(2) Az Igazgatótanács első - az ezen Egyezmény hatálybalépését követően kinevezett - elnökének megbízatása négy évre szól.
(3) Az Igazgatótanács első - az ezen Egyezmény hatálybalépést követően létrehozott - Elnöksége egy tagjának megbízatása öt évre, egy további tagjának megbízatása pedig négy évre szól.
Alkalmazottak kinevezése az átmeneti időszakban
(1) Az állandó alkalmazottakra vonatkozó Szolgálati Szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek elfogadásáig a szükséges alkalmazottak felvétele és a rájuk vonatkozó határozott idejű szerződések megkötése érdekében - saját hatáskörben eljárva - az Igazgatótanács, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke intézkedik. Az Igazgatótanács az alkalmazottak felvételével kapcsolatban általános elveket állapíthat meg.
(2) Az átmeneti időszakban, amelynek lejártáról az Igazgatótanács határoz, a Bővített Fellebbezési Tanács és a fellebbezési tanácsok tagjává az Igazgatótanács - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - a Szerződő Államok nemzeti bíróságainak és hatóságainak műszaki vagy jogi képzettségű tagjait nevezheti ki; a tanácstagok tevékenységüket a nemzeti bíróságnál vagy hatóságnál tovább folytathatják. Kinevezésük öt évnél rövidebb időre - de legalább egy évre - szólhat; kinevezésük megújítható.
Az első beszámolási időszak
(1) A Szervezet első beszámolási időszaka az ezen Egyezmény hatálybalépésének napjától az ezt követő december 31-ig tart. Ha a hatálybalépés az év második felére esik, a beszámolási időszak a rá következő év december 31-éig tart.
(2) Az első beszámolási időszak költségvetését az ezen Egyezmény hatálybalépését követően a lehető leghamarabb el kell készíteni. Az első költségvetés szerinti - a 40. cikkben meghatározott - hozzájárulások befizetéséig a Szerződő Államok az Igazgatótanács kérelmére - és az általuk meghatározott összeg mértékéig - előleget fizetnek, amelyet be kell számítani a tárgyévi hozzájárulásaik összegébe. Az előlegek összegét a 40. cikkben említett arányokkal összhangban kell megállapítani. Az előlegekre megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (3) és (4) bekezdését.
Az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységének fokozatos bővítése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz európai szabadalmi bejelentések attól a naptól kezdve nyújthatók be, amelyet az Igazgatótanács az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára meghatároz.
(2) Az Igazgatótanács - az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára - az (1) bekezdésben említett naptól kezdődően korlátozhatja az európai szabadalmi bejelentések elintézését. E korlátozás meghatározott műszaki területekre vonatkozhat. Azt azonban minden esetben vizsgálni kell, hogy az európai szabadalmi bejelentés napja elismerhető-e.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján határozatot hozott, az Igazgatótanács ezt követően az európai szabadalmi bejelentések elintézését tovább nem korlátozhatja.
(4) Ha az európai bejelentés elintézése az eljárás (2) bekezdés szerinti korlátozása következtében nem folytatható, az Európai Szabadalmi Hivatal ezt közli a bejelentővel, és felhívja a figyelmét arra, hogy átalakítás iránti kérelmet nyújthat be. Az ilyen közlés kézhezvételével az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Hivatásos képviselők az átmeneti időszakban
(1) Az átmeneti időszakban, amelynek elteltéről az Igazgatótanács határoz - a 134. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérve - a hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz a következő feltételeknek:
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára;
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Állam területén található;
c) abban a Szerződő Államban, amelyben tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye található, szabadalmi ügyekben a központi iparjogvédelmi hatóság előtt természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárhat.
(2) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről szóló igazolást.
(3) Ha valamelyik Szerződő Államban az (1) bekezdés c) pontjában említett jogosultság nincs különleges szakmai képesítéshez kötve, a jegyzékbe történő felvételért folyamodó azon személyeknek, akik az adott Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben eljárnak, legalább öt éves gyakorlattal kell rendelkezniük. A szakmai gyakorlat azonban nem feltétel olyan személy tekintetében, akinek szakmai képesítését, amely feljogosítja arra, hogy valamelyik Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárjon, ezen állam szabályai szerint hivatalosan elismerik. A központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított igazolásban szerepelnie kell annak, hogy a kérelmező az e bekezdésben említett feltételek valamelyikének megfelel.
(4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke felmentést adhat:
a) a (3) bekezdés első mondata szerinti követelmény alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az előírt képesítést egyéb úton megszerezte;
b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól, kivételes esetben.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól mentesítést ad, ha a kérelmező 1973. október 5-én eleget tett az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelményeknek.
(6) Azok, akik esetében a tevékenység gyakorlása vagy az alkalmazás olyan államban történik, amely ehhez az Egyezményhez az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak leteltét megelőző egy éven belül, vagy az átmeneti időszak leteltét követően csatlakozott, - az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - az érintett állam csatlakozásának hatálybalépésétől számított egy éven belül vehetők fel a hivatásos képviselők jegyzékébe.
(7) Az átmeneti időszak leteltét követően az, akit ezen időszak alatt a hivatásos képviselők jegyzékébe bejegyeztek, a jegyzékből - a 134. cikk (8) bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedések esetét kivéve - nem törölhető, illetve kérheti újbóli felvételét, ha megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelménynek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Végrehajtási Szabályzat és a jegyzőkönyvek
(1) A Végrehajtási Szabályzat, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, a központosításról szóló jegyzőkönyv, valamint a 69. cikk értelmezéséről szóló jegyzőkönyv ennek az Egyezménynek a szerves részét képezi.
(2) Ezen Egyezmény és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezései az irányadók.
Aláírás — Megerősítés
(1) Ez az Egyezmény 1974. április 5-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek részt vettek a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer létrehozását célzó kormányközi konferencián vagy e konferencia megtartásáról értesítést kaptak és a részvételt számukra felajánlották.
(2) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni; a megerősítésről szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
Csatlakozás
(1) Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll:
a) a 165. cikk (1) bekezdésében említett államok számára;
b) az Igazgatótanács meghívása folytán bármelyik európai állam számára.
(2) Bármelyik állam, amely az Egyezményben részes volt, és ez a 172. cikk (4) bekezdésének alkalmazása következtében megszűnt, csatlakozás útján újból az Egyezmény részesévé válhat.
(3) A csatlakozásról szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
Fenntartások
(1) A Szerződő Államok az aláíráskor, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor csak a (2) bekezdésben meghatározott fenntartással élhetnek.
(2) Valamennyi Szerződő Állam fenntarthatja azon jogát, hogy előírja a következőket:
a) az az európai szabadalom, amely a vegyipari, gyógyszeripari vagy élelmiszeripari termékre kizárólag e minőségében vonatkozik - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - hatálytalan vagy megsemmisíthető; ez a fenntartás nem érinti a szabadalom alapján fennálló oltalmat, amennyiben az a vegyipari termék előállítására vagy alkalmazására szolgáló eljárásra, vagy a gyógyszeripari vagy élelmiszeripari termék előállítására szolgáló eljárásra is kiterjed;
b) az az európai szabadalom, amely az 53. cikk b) pontjának hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági vagy kertészeti eljárásra vonatkozik - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - hatálytalan vagy megsemmisíthető;
c) az európai szabadalom oltalmi ideje - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - húsz évnél rövidebb;
d) a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv nem kötelezi az adott államot.
(3) A Szerződő Államok által tett fenntartások hatálya legfeljebb ennek az Egyezménynek a hatálybalépésétől számított tíz évig áll fenn. Ha azonban valamelyik Szerződő Állam a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely fenntartással él, ennek hatályát az Igazgatótanács az adott állam tekintetében - részben vagy egészben - legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja, ha az adott állam a tízéves határidő lejártát megelőző egy éven belül indokolással ellátott kérelmet nyújt be, amely kellő bizonyítékul szolgál az Igazgatótanács számára afelől, hogy a fenntartás mellőzését az állam helyzete a tízéves határidő leteltét követően sem teszi lehetővé.
(4) A Szerződő Államoknak fenntartásukat vissza kell vonniuk, amint azt a körülmények lehetővé teszik. A visszavonásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányához kell eljuttatni; a visszavonás az értesítés beérkezésének napjától számított egy hónap elteltével válik hatályossá.
(5) A (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjával összhangban tett bármely fenntartás a fenntartás hatálya alatt benyújtott európai szabadalmi bejelentések alapján megadott európai szabadalmakra terjed ki. A fenntartás e szabadalmak teljes oltalmi ideje alatt hatályos.
(6) A (4) és az (5) bekezdés sérelme nélkül a fenntartás a (3) bekezdés első mondatában említett időtartam vagy - ha ezt meghosszabbították - a meghosszabbított időtartam elteltével hatályát veszti.
Területi hatály
(1) A megerősítő vagy csatlakozási okiratban bármelyik Szerződő Állam tehet olyan nyilatkozatot, vagy ezt követően a Német Szövetségi Köztársaság kormányát írásban értesítheti arról, hogy ezt az Egyezményt egy vagy több olyan területen is alkalmazni kell, amelynek külkapcsolataiért ő felel. Az ilyen Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom hatálya kiterjed azokra a területekre is, amelyekre a nyilatkozat hatályossá vált.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okiratban tették, a nyilatkozat ugyanazon a napon válik hatályossá, mint a megerősítés vagy csatlakozás; ha a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő értesítés formájában tették, az az értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
(3) Bármely Szerződő Állam bármikor nyilatkozhat úgy, hogy az Egyezmény a továbbiakban nem alkalmazható azokon a területeken - illetve egyes területeken -, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tette. E nyilatkozat a róla szóló értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított egy év elteltével válik hatályossá.
Hatálybalépés
(1) Ez az Egyezmény hat olyan állam utolsó megerősítő, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyek területén az 1970-ben benyújtott összes szabadalmi bejelentés száma az összes ilyen államban elérte legalább a 180 000-t.
(2) Az ezen Egyezmény hatálybalépését követő megerősítés vagy csatlakozás a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján válik hatályossá.
Kezdeti hozzájárulás
(1) Valamennyi államnak, amely ezt az Egyezményt annak hatálybalépését követően erősíti meg, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozik, vissza nem térítendő kezdeti hozzájárulást kell fizetnie a Szervezetnek.
(2) A kezdeti hozzájárulás összege annak az összegnek az 5 %-a, amelyet az adott állam esetében a megerősítés vagy csatlakozás hatálybalépése napjának alapul vételével a 40. cikk (3) és (4) bekezdése alapján kiszámított százalékos aránynak megfelelően a többi Szerződő Állam esetében az említett időpontot megelőző beszámolási időszakokban esedékessé vált rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegére alkalmazva kell megállapítani.
(3) Amennyiben rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a (2) bekezdésben említett időpontot közvetlenül megelőző beszámolási időszakban nem kellett fizetni, a (2) bekezdésben említett százalékos aránynak azt a százalékos arányt kell tekinteni, amelyet az adott állam esetében az utolsó olyan évre kellett volna alkalmazni, amelyben rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat kellett fizetni.
Az Egyezmény időbeli hatálya
Ez az Egyezmény határozatlan időre jön létre.
Felülvizsgálat
(1) Ezt az Egyezményt a Szerződő Államok konferenciája felülvizsgálhatja.
(2) A konferenciát az Igazgatótanács készíti elő és hívja össze. A konferencia akkor határozatképes, ha azon legalább a Szerződő Államok háromnegyede képviselteti magát. A felülvizsgált szöveg elfogadásához a konferencián képviselt és szavazó Szerződő Államok kétharmadának szavazata szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(3) A felülvizsgált szöveg a konferencia által meghatározott számú Szerződő Állam általi megerősítést vagy csatlakozást követően, a konferencia által meghatározott időpontban lép hatályba.
(4) Azok az államok, amelyek az Egyezmény felülvizsgált szövegét nem erősítik meg vagy ahhoz nem csatlakoznak annak hatálybalépése időpontjáig, ettől az időponttól kezdve nem részesei ennek az Egyezménynek.
A Szerződő Államok közötti viták
(1) A Szerződő Államok között az ezen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában felmerülő minden vitát, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezés jöjjön létre.
(2) Ha az Igazgatótanács megkeresésétől számított hat hónapon belül nem jön létre ilyen megegyezés, kötelező döntés meghozatala érdekében a vitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.
Felmondás
Ezt az Egyezményt bármely Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell eljuttatni. A felmondás az arról szóló értesítés beérkezését követő egy év elteltével válik hatályossá.
Szerzett jogok védelme
(1) Ha valamely állam részessége ebben az Egyezményben a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnik, az nem érinti az ezen Egyezmény szerint már megszerzett jogokat.
(2) Az említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnésekor függőben lévő európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal ezen állam tekintetében továbbra is úgy kezeli, mintha az ezt követően hatályos Egyezményt az adott állam tekintetében is alkalmazni kellene.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni olyan európai szabadalmak esetén, amelyek tekintetében az ott említett időpontban felszólalási eljárás van folyamatban, vagy amelyek tekintetében a felszólalásra nyitva álló határidő még nem járt le.
(4) E cikk rendelkezései nem érintik az ebben az Egyezményben már nem részes államok azon jogát, hogy bármely európai szabadalom tekintetében az Egyezmény azon szövege szerint járjanak el, amelynek részesei voltak.
A volt Szerződő Állam pénzügyi jogai és kötelezettségei
(1) Ha valamelyik állam ezen Egyezményben való részessége a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnt, a 40. cikk (2) bekezdése szerint általa teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a Szervezet csak akkor és olyan feltételek mellett téríti vissza, amikor és ahogyan a többi állam által ugyanazon beszámolási időszakban teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnését követően továbbra is köteles fizetni a területén hatályos európai szabadalmak fenntartási díjainak 39. cikk szerinti hányadát, a részessége megszűnésének napján irányadó mértékben.
Az Egyezmény nyelvei
(1) Ezt az Egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe.
(2) Ezen Egyezmény szövegét a Szerződő Államoknak az (1) bekezdésben említett nyelvektől eltérő hivatalos nyelvein - az Igazgatótanács jóváhagyását követően - hivatalos szövegnek kell tekintetni. A különböző szövegek eltérő értelmezése esetén az (1) bekezdésben említett szövegek a hitelesek.
Megküldések és értesítések
(1) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezen Egyezményről hitelesített másolatokat készít, és azokat eljuttatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam kormányának.
(2) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti:
a) az Egyezmény aláírásáról;
b) bármely megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) a 167. cikk szerinti bármely fenntartásról, valamint annak visszavonásáról;
d) a 168. cikk szerinti bármely nyilatkozatról, illetve értesítésről;
e) ezen Egyezmény hatálybalépésének napjáról;
f) a 174. cikk szerinti bármely felmondásról, valamint hatályossá válásának napjáról.
(3) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya gondoskodik ennek az Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága által történő nyilvántartásba vétele iránt.
A FENTIEK HITELÉÜL az erre felhatalmazott meghatalmazottak - jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik bemutatását követően - aláírták ezt az Egyezményt.
Kelt Münchenben, ezerkilencszázhetvenhárom október ötödikén
Jegyzőkönyv az európai szabadalmi rendszer központosításáról és annak bevezetéséről (A központosításról szóló jegyzőkönyv)
Kelt 1973. október 5-én
(1) a) Az Egyezmény hatálybalépésével az Egyezményben részes azon államok, amelyek egyúttal a Hágai Megállapodással 1947. június 6-án létesített Nemzetközi Szabadalmi Intézetnek is tagjai, az összes szükséges intézkedést megteszik annak biztosítására, hogy legkésőbb az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében rögzített időpontban az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházzák át a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Ez az átruházás a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti megállapodással válik hatályossá. Az előzőekben említett államok és az Egyezményben részes más államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e megállapodás legkésőbb a 162. cikk (1) bekezdésében előírt időpontban végrehajtásra kerüljön. A megállapodás végrehajtásának időpontjában a Nemzetközi Szabadalmi Intézet azon tagállamai, amelyek egyúttal az Egyezmény részesei is, a továbbiakban vállalják a Hágai Megállapodásban való részvételük megszüntetését.
b) Az Egyezményben részes államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az a) pontban említett megállapodással összhangban az Európai Szabadalmi Hivatal átvegye a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. A hágai részleg e megállapodás végrehajtását követően átvállalja azokat a feladatokat, amelyek a Nemzetközi Szabadalmi Intézetre hárulnak azon a napon, amikor az Egyezményt aláírásra megnyitják, és különösen azokat, amelyeket tagállamai vonatkozásában ellát, függetlenül attól, hogy ezek az államok az Egyezmény részeseivé válnak-e, továbbá azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére az Egyezmény hatálybalépésének napján azoknak az államoknak a tekintetében kötelezte el magát, amelyek mind a Nemzetközi Szabadalmi Intézet tagjai, mind az Egyezmény részesei. Ezen túlmenően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa e részlegre további kutatási feladatokat ruházhat.
c) E kötelezettségeket - a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az érintett Szerződő Állam kormánya közötti megállapodásban előírt feltételek szerint - megfelelően alkalmazni kell a Hágai Megállapodás alapján létrehozott kirendeltségre is. E kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezettel a Nemzetközi Szabadalmi Intézettel már meglévő megállapodás helyébe lépő új megállapodást köt annak érdekében, hogy a kirendeltség szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket ezzel a jegyzőkönyvvel összhangba hozza.
(2) A III. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve az Európai Szabadalmi Hivatal javára lemondanak a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként folytatott bármely tevékenységről.
(3) a) Az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve (Nyugat-) Berlinben létrejön az Európai Szabadalmi Hivatalnak az európai szabadalmi bejelentések kutatására szolgáló kirendeltsége. E kirendeltség a hágai részleg irányítása alatt működik.
b) Az Igazgatótanács a berlini kirendeltség feladatait az Európai Szabadalmi Hivatal általános megfontolásai és a kutatásra vonatkozó igényei figyelembevételével határozza meg.
c) Legalább az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységi körének fokozatos kibővülését követő időszak kezdetén az erre a kirendeltségre ruházott munka mennyiségének elegendőnek kell lennie a Német Szabadalmi Hivatal berlini részlegénél foglalkoztatott vizsgáló személyzet munkával való teljes mértékű ellátására azon a napon, amikor az Egyezményt aláírásra megnyitják.
d) A Német Szövetségi Köztársaság viseli az Európai Szabadalmi Szervezetnél a berlini kirendeltség felállításával és fenntartásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeket.
A III. és a IV. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében lemondanak az Európai Szabadalmi Hivatal javára a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként folytatott bármely tevékenységről. E kötelezettség csak addig a mértékig áll fenn, ameddig az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentéseket az Egyezmény 162. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálhatja; e kötelezettség attól a naptól számított két év elteltével keletkezik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgáló tevékenységét az érintett műszaki területeken megkezdte egy olyan ötéves terv alapján, amely a Hivatal tevékenységét valamennyi műszaki területre fokozatosan terjeszti ki, és amely csak az Igazgatótanács határozatával módosítható. Az említett kötelezettség teljesítésének részleteit az Igazgatótanács határozatban rögzíti.
(1) Az Egyezményben részes bármely olyan állam központi iparjogvédelmi hatósága, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve, jogosult arra, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként működjön. Az ilyen felhatalmazás kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az érintett állam tevékenységét az olyan nemzetközi bejelentésekre korlátozza, amelyeket az érintett állam állampolgárai vagy ebben az államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek, továbbá ezzel az állammal az Egyezményben részes bármely szomszédos államnak állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be. Az Igazgatótanács felhatalmazhatja az Egyezményben részes bármely állam központi iparjogvédelmi hatóságát arra, hogy az említett tevékenységet kiterjessze olyan nemzetközi bejelentésekre, amelyeket az Egyezményben nem részes bármely olyan állam állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be, amelynek hivatalos nyelve megegyezik az érintett Szerződő Állam nyelvével, és e bejelentéseket ezen a nyelven készítettek el.
(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti kutatási tevékenységek összehangolása céljából, a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer keretében együttműködés jön létre az Európai Szabadalmi Hivatal és az e szakasz szerint felhatalmazott bármely központi iparjogvédelmi hatóság között. Ez az együttműködés külön megállapodáson alapul, amely többek között kiterjedhet kutatási eljárásokra és módszerekre, a vizsgálók alkalmazására és képzésére vonatkozó minősítésekre, a hivatalok közötti kutatások és egyéb szolgáltatások közötti cserét szabályozó iránymutatásokra, továbbá minden, a kívánt ellenőrzés és felügyelet létrehozásához szükséges egyéb intézkedésre.
(1) a) Az Egyezményben részes államok nemzeti szabadalmi hivatalai számára az európai szabadalmi rendszerhez való alkalmazkodás megkönnyítése céljából az Igazgatótanács, amennyiben azt kívánatosnak találja, az alábbiakban meghatározott feltételek mellett azon államok központi iparjogvédelmi hatóságait, ahol az eljárás az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén folytatható, megbízhatja az e nyelven elkészített olyan európai szabadalmi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal, amelyek vizsgálata az Egyezmény 18. cikkének (2) bekezdése szerint általában a vizsgálati osztály tagjára tartozik. E feladatokat az Egyezményben megállapított megadási eljárás keretein belül kell ellátni; az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban a határozatokat a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban a vizsgálati osztály hozza meg.
b) Az a) pont szerinti feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének 40 %-át; az államok bármelyikére bízott feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének egyharmadát. E feladatokat az Európai Szabadalmi Hivatal megnyitásától számított 15 éves időtartamra kell kiadni, és fokozatosan (főszabályként évi 20 %-kal) az utolsó öt évben nullára kell csökkenteni.
c) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével, az Igazgatótanácsnak határoznia kell azon európai szabadalmi bejelentések természetéről, eredetéről és számáról, amelyeknek vizsgálata az említett Szerződő Államok valamelyikének központi iparjogvédelmi hatóságára bízható.
d) E végrehajtási rendelkezéseket az érintett Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága és az Európai Szabadalmi Hivatal közötti külön megállapodásba kell foglalni.
e) Az a hivatal, amellyel ilyen külön megállapodást kötöttek, a 15 éves időtartam lejártáig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként működhet.
(2) a) Ha az Igazgatótanács úgy véli, hogy ez az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelő működésével összeegyeztethető, illetve meghatározott Szerződő Államokra nézve az I. szakasz (2) bekezdésének alkalmazásából adódó nehézségek kiküszöbölése céljából azoknak az államoknak a központi iparjogvédelmi hatóságait, amelyeknek hivatalos nyelve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyike, európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos kutatás végzésével bízhatja meg, ha e hatóságok a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben előírt feltételekkel összhangban alkalmasak a nemzetközi kutatási szervvé történő kijelölésre.
b) Az Európai Szabadalmi Hivatal felelősségével vállalt ilyen feladatok ellátása során az érintett központi iparjogvédelmi hatóságnak be kell tartania az európai kutatási jelentés elkészítésére alkalmazandó iránymutatásokat.
c) E szakasz (1) bekezdés b) pontja második mondatának és d) pontjának rendelkezéseit e bekezdésre alkalmazni kell.
(1) Az I. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában említett kirendeltség jogosult arra, hogy olyan európai szabadalmi bejelentések tekintetében, amelyeket a kirendeltség székhelye szerinti állam állampolgárai vagy olyan személyek nyújtanak be, akiknek lakóhelye vagy székhelye ebben az államban van, kutatást végezzen az állam hivatalos nyelvén rendelkezésére álló iratokban. E jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadására irányuló eljárás nem szenvedhet késedelmet, és az Európai Szabadalmi Szervezetre nézve járulékos költségek nem keletkezhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett kirendeltség jogosult arra, hogy az európai szabadalom bejelentőjének kérelmére és költségére szabadalmi bejelentése tekintetében az (1) bekezdésben említett iratokban kutatást végezzen. E jogosultság addig érvényes, ameddig az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatást a VI. szakasszal összhangban ezekre az iratokra ki nem terjesztik; e jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadásával kapcsolatos eljárás nem szenvedhet késedelmet.
(3) Az Igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságokat - e bekezdésekben előírt feltételekkel - kiterjesztheti az olyan Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságára is, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve.
Az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatás főszabályként valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében kiterjeszthető a közzétett szabadalmakra és szabadalmi bejelentésekre, továbbá a Szerződő Államok egyéb olyan lényeges irataira, amelyeket az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett időpontban az Európai Szabadalmi Hivatal kutatási dokumentációja nem tartalmaz. Az Igazgatótanács egy, különösen a műszaki és pénzügyi szempontokra is kiterjedő tanulmány alapján meghatározza a kiterjesztés terjedelmét, feltételeit és menetrendjét.
E jegyzőkönyv rendelkezései az Egyezmény ellentétes előírásaival szemben elsőbbséget élveznek.
Az Igazgatótanács az erre a jegyzőkönyvre vonatkozó határozatait háromnegyedes többséggel hozza [az Egyezmény 35. cikkének (2) bekezdése]. A szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezéseket (az Egyezmény 36. cikke) alkalmazni kell.
Jegyzőkönyv a joghatóságról és az európai szabadalommal kapcsolatos határozatok elismeréséről (A határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv)
Kelt 1973. október 5-én
Hatáskör
(1) A Szerződő Államok bíróságainak joghatósága alá tartozik - a 2-6. cikkel összhangban - a bejelentővel szemben indított olyan perek tekintetében történő határozathozatal, amely perekkel az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra vonatkozóan az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítenek.
(2) E jegyzőkönyv értelmében "bíróságok" alatt mindazokat a hatóságokat érteni kell, amelyek egy Szerződő Állam nemzeti joga szerint az (1) bekezdésben említett perekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek. A Szerződő Államoknak közölniük kell az Európai Szabadalmi Hivatallal mindazoknak a hatóságoknak az elnevezését, amelyek számára ilyen hatáskört biztosítanak; az Európai Szabadalmi Hivatalnak erről megfelelő módon tájékoztatnia kell a többi Szerződő Államot.
(3) E jegyzőkönyv értelmében "Szerződő Állam" az olyan Szerződő Állam, amely nem zárta ki e jegyzőkönyv alkalmazását az Egyezmény 167. cikke alapján.
A 4. és az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével, ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, a pert ellene e Szerződő Állam bíróságai előtt kell megindítani.
Ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy székhelye a Szerződő Államokon kívül van, az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítő személy lakóhelye vagy székhelye pedig a Szerződő Államok egyikének területén van, a 4. és 5. cikkben foglaltak figyelembevételével ez utóbbi állam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
Ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya szolgálati találmány, az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével a munkáltató és a munkavállaló közötti perek tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek joga az Egyezmény 60. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az európai szabadalomra való igényjogosultságot meghatározza.
(1) Ha egy európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultsággal kapcsolatos vitában részes felek írásbeli vagy írásban megerősített szóbeli megállapodást kötnek arról, hogy egy meghatározott Szerződő Állam bíróságának vagy bíróságainak kell döntenie egy ilyen jogvitáról, ezen állam bírósága vagy bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
(2) Ha a felek a munkavállaló és annak munkáltatója, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaszerződést szabályozó nemzeti jog e megállapodást lehetővé teszi.
Azokban az esetekben, amikor sem a 2-4. cikkek és sem az 5. cikk (1) bekezdése sem alkalmazhatók, a Német Szövetségi Köztársaság bíróságainak van kizárólagos joghatósága.
A Szerződő Államoknak azok a bíróságai, amelyek előtt az 1. cikkben meghatározott pereket indítják, hivatalból vizsgálják, hogy rendelkeznek-e a 2-6. cikk szerinti joghatósággal.
(1) A különböző Szerződő Államok bíróságai előtt ugyanazon jog iránt ugyanazon felek között indított perek esetében az a bíróság, ahová a kérelmet később nyújtották be, joghatóságának hiányát hivatalból állapítja meg azon bíróság javára, amely előtt a per korábban megindult.
(2) Ha annak a bíróságnak, amely előtt a pert korábban indították meg, a joghatóságát vitatják, az a bíróság, amelyhez a kérelmet később nyújtották be, a másik bíróság jogerős döntéséig az eljárást felfüggeszti.
Elismerés
(1) A 11. cikk (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra nézve az európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultságról szóló bármely Szerződő Államban hozott jogerős határozatot a többi Szerződő Államban külön eljárás nélkül el kell ismerni.
(2) Annak a bíróságnak a joghatósága, amelynek határozatát el kell ismerni, valamint a határozat érvényessége nem vizsgálható felül.
A 9. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, ha
a) a bejelentő, aki a kérelmet nem vitatta, bizonyítja, hogy számára az eljárást kezdeményező iratot nem szabályszerűen és nem kellő időben kézbesítették, hogy védekezését előterjeszthesse;
b) a bejelentő bizonyítja, hogy a határozat ellentétes egy másik, valamely Szerződő Államban, ugyanazon felek közötti olyan eljárásban hozott határozattal, amely eljárás korábban indult annál, mint amelyben az elismerendő határozatot hozták.
(1) A Szerződő Államok egymás közötti viszonyában e jegyzőkönyv előírásai elsőbbséget élveznek más, a joghatóságra és a határozatok elismerésére vonatkozó megállapodások ellentétes rendelkezéseivel szemben.
(2) E jegyzőkönyv nem érinti valamely Szerződő Állam és egy olyan állam közötti bármely megállapodás alkalmazását, amely e jegyzőkönyvnek nem részese.
Jegyzőkönyv az Európai Szabadalmi Szervezet kiváltságairól és mentességeiről (A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv)
Kelt 1973. október 5-én
(1) A Szervezet helyiségei sérthetetlenek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének hozzájárulása nélkül a Szervezet helyiségeibe nem léphetnek be azoknak az államoknak a hatóságai, amelyek területén a helyiségek találhatók. E hozzájárulást megadottnak kell tekinteni tűz vagy azonnali védőintézkedést igénylő egyéb elemi csapás esetén.
(3) Nem jelenti a sérthetetlenség megszegését, ha a Szervezet helyiségeiben periratot és a Szervezet ellen indított eljárással kapcsolatos egyéb iratot kézbesítenek.
A Szervezet irattára, valamint az általa tárolt, illetve hozzá tartozó összes dokumentum sérthetetlen.
(1) A Szervezet hivatali tevékenységének ellátása során mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve:
a) ha a Szervezet erről meghatározott esetben kifejezetten lemond, annak mértékéig;
b) olyan polgári peres eljárás esetén, amelyet harmadik fél indított a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett jármű által okozott balesetből származó kár megtérítése, vagy a közúti közlekedés szabályainak e jármű részvételével történő megsértése miatt;
c) a 23. cikk alapján hozott választottbírósági ítélet végrehajtása esetén.
(2) A Szervezet vagyona és követelései, bárhol is legyenek, mentesek bármilyen igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és lefoglalás alól.
(3) A Szervezet vagyona és követelései mentesek bármilyen kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés alól, kivéve, ha azokra olyan balesetek megelőzésével vagy vizsgálatával kapcsolatban van átmenetileg szükség, amelyekben a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett járművek részt vesznek.
(4) E jegyzőkönyv értelmében a Szervezet hivatali tevékenysége minden olyan tevékenység, amelyre az Egyezményben előírt igazgatási és technikai működéséhez feltétlenül szükség van.
(1) Hivatali tevékenységének ellátása során a Szervezet, annak vagyona és bevételei mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.
(2) Mindazokban az esetekben, amikor a Szervezet hivatali tevékenységének ellátása érdekében jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, és ezek ára adókat vagy egyéb közterheket tartalmaz, a Szerződő Államok lehetőség szerint kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a Szervezet számára az ilyen adók vagy közterhek összegét elengedjék vagy visszatérítsék.
(3) Nem adható mentesség olyan adók és közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjainak felelnek meg.
A Szervezet által hivatali tevékenységeinek ellátására behozott vagy kivitt árucikkek - a nyújtott szolgáltatások díjainak és adójának kivételével - mentességet élveznek minden behozatali vagy kiviteli vám vagy egyéb díj, továbbá mindenfajta behozatali és kiviteli tilalom és korlátozás alól.
Nem adható a 4. és az 5. cikk szerinti mentesség olyan árucikkekre, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak személyes szükségleteire vásárolnak vagy hoznak be.
(1) A Szervezet tulajdonát képező, a 4. és 5. cikk szerint beszerzett vagy behozott árucikkek csak olyan feltételekkel összhangban adhatók el vagy ruházhatók át, amelyeket a mentességet biztosító Szerződő Államok állapítottak meg.
(2) A Szervezet különböző hivatali épületei között történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás mentes minden díj és korlátozás alól; adott esetben a Szerződő Államok megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen díjak összegének elengedése vagy visszatérítése, vagy az ilyen korlátozások megszüntetése iránt.
Kiadványoknak és egyéb tájékoztató anyagoknak a Szervezet által vagy a Szervezet számára történő továbbítása semmilyen módon nem korlátozható.
A Szerződő Államok megadják a Szervezetnek a hivatali tevékenysége ellátásához szükséges devizajogi mentességeket.
(1) A Szervezet - hivatalos közlései, valamint iratainak továbbítása tekintetében - minden egyes Szerződő Államban ugyanabban a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesül, mint amelyben az illető állam bármely más nemzetközi szervezetet részesít.
(2) A Szervezet hivatalos közlései, bármilyen módon továbbították is azokat, nem cenzúrázhatók.
A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak beutazását, tartózkodását és kiutazását megkönnyítsék.
(1) A Szerződő Államok képviselői, helyetteseik, és amennyiben ilyenek vannak, tanácsadóik vagy szakértőik az Igazgatótanács vagy az Igazgatótanács által létrehozott szervek üléseinek, továbbá az ülések helyszínére való utazás vagy az onnan történő visszatérés ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesek az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól, a tettenérés esetét kivéve;
b) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha e személy megsérti a közúti közlekedés szabályait, továbbá, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) joguk van kódokat használni, valamint különleges futár által kézbesített vagy pecséttel ellátott postát fogadni;
e) saját maguk és házastársaik tekintetében mentesek minden beutazási korlátozás, valamint a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok alól;
f) a valuta- és devizaszabályozást illetően a külföldi kormányok ideiglenes hivatali kiküldetésben lévő képviselői számára megadott könnyítéseket élvezik.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyök szerzése érdekében, hanem a Szervezettel összefüggő feladataik ellátásának teljes függetlensége biztosítása céljából kapják. Ennek folytán valamely Szerződő Állam köteles a mentességet visszavonni minden olyan esetben, amikor - megítélése szerint - az akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor az visszavonható azoknak a céloknak a sérelme nélkül, amelyekre nézve azt megadták.
(1) A 6. cikkben foglaltak kivételével, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke élvezi a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés szerint a diplomáciai képviselőket megillető kiváltságokat és mentességeket.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét nem illeti meg a joghatóság alóli mentesség, ha megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy az általa vezetett járművel kárt okoz.
Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai
a) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottja megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
b) mentességet élveznek mindenfajta katonai szolgálat alól;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) a bevándorlási korlátozásokra és a külföldiek nyilvántartására vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra;
e) a devizaszabályozást illetően ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;
f) nemzetközi válságok esetén ugyanazokat a könnyítéseket élvezik a hazatelepedés során, mint a diplomáciai képviselők; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra is;
g) vámmentesen hozhatják be berendezési és személyes használati tárgyaikat működésük megkezdésekor, továbbá vámmentesen vihetik ki azokat hivataluk megszűnésekor, annak az államnak a kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben e jogokat gyakorolják, kivéve az olyan tulajdont, melyet ebben az államban szereztek, és amely ott kiviteli tilalom tárgyát képezi.
A Szervezet nevében feladatot ellátó vagy annak részére megbízást teljesítő szakértők, a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben - ideértve a feladataik ellátása vagy megbízásaik teljesítése során tett utazásokat - a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesség a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket, kivéve, ha a szakértő megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz; a szakértőket e mentesség akkor is megilleti, ha alkalmazásuk a Szervezetnél megszűnik;
b) valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlen;
c) megilletik őket a járandóságaik átutalásához szükséges devizajogi kedvezmények.
(1) A 13. és a 14. cikkben említett személyek a Szervezet által részükre fizetett bérek és járandóságok után - az Igazgatótanács által az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően - a Szervezet javára kötelesek adót fizetni. Ezen adók kivetésének napjától az ilyen bérek és járandóságok mentesek a nemzeti jövedelemadó alól. A Szerződő Államok figyelembe vehetik azonban a mentességet élvező béreket és járandóságokat az egyéb forrásból származó jövedelem utáni adóösszeg megállapításánál.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a nyugdíjakra és életjáradékokra, amelyeket a Szervezet az Európai Szabadalmi Hivatal korábbi alkalmazottai számára fizet.
Az Igazgatótanács meghatározza az alkalmazottak azon körét, akikre a 14. cikket - részben vagy egészben - és a 16. cikket alkalmazni kell, továbbá a szakértők azon körét, akikre a 15. cikket alkalmazni kell. Az e körbe tartozó alkalmazottak és szakértők nevét, besorolását és lakcímét időről-időre a Szerződő Államok részére továbbítani kell.
A Szerződő Államokkal a 25. cikk rendelkezéseivel összhangban kötött megállapodások kivételével a Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai mentesek a nemzeti társadalombiztosítási intézmények számára teljesítendő valamennyi kötelező befizetés alól abban az esetben, ha a Szervezet saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre.
(1) Az ebben a jegyzőkönyvben előírt kiváltságok és mentességek nem arra szolgálnak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak vagy a Szervezet számára, illetve annak nevében dolgozó szakértők részére személyes előnyöket biztosítsanak, hanem kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden körülmények között biztosítsák a Szervezet akadálytalan működését és azoknak a személyeknek a teljes függetlenségét, akiket e kiváltságok és mentességek megilletnek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke köteles visszavonni a mentességet, ha megítélése szerint a mentesség akadályozná a megfelelő igazságszolgáltatást, és ha az a Szervezet érdekeinek sérelme nélkül visszavonható. Az Igazgatótanács ugyanezen okokból visszavonhatja az elnök mentességét.
(1) A Szervezet minden esetben köteles együttműködni a Szerződő Államok hatáskörrel rendelkező hatóságaival az igazságszolgáltatás megkönnyítése, a rendőrhatósági, továbbá a közegészségügyre és a munkavédelemre vonatkozó előírások és más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása és az e jegyzőkönyvben előírt kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel szembeni bármely visszaélés megakadályozása érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés részletei a 25. cikkben említett kiegészítő megállapodásokban határozhatók meg.
Mindegyik Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a biztonsága érdekében szükséges óvintézkedéseket megtegye.
Egyetlen Szerződő Állam sem köteles a 12., a 13. cikkben, a 14. cikk b), e) és g) pontjaiban, továbbá a 15. cikk c) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket biztosítani:
a) saját állampolgárainak;
b) bármely személynek, aki működésének a Szervezetnél történő megkezdésekor ebben az államban állandó lakóhellyel rendelkezik és nem más olyan kormányközi szervezet alkalmazottja, amelynek személyzete a Szervezethez kerül.
(1) Bármely Szerződő Állam bármely olyan vitát nemzetközi választottbíróság elé vihet, amely a Szervezettel, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjával vagy olyan szakértővel kapcsolatos, aki a Szervezet számára vagy nevében fejt ki tevékenységet, ha a Szervezet, vagy az alkalmazottak és a szakértők e jegyzőkönyv szerinti kiváltságot vagy mentességet vettek igénybe olyan körülmények között, amikor e mentességet nem függesztették fel.
(2) Ha a Szerződő Államnak az a szándéka, hogy valamely vitát választottbíróság elé vigyen, értesítenie kell az Igazgatótanács elnökét, aki erről valamennyi Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatja.
(3) E cikk (1) bekezdése szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Szervezet és az alkalmazottak vagy a szakértők közötti, a Szolgálati Szabályzattal vagy az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos, vagy - az alkalmazottak vonatkozásában - a Nyugdíjszabályzattal kapcsolatos viták esetén.
(4) A választottbíróság ítélete ellen, amely jogerős, nincs helye jogorvoslatnak, és az a felekre nézve kötelező. Ha az ítélet tartalma vagy terjedelme vitás, azt a választottbíróság bármely fél kérésére értelmezi.
(1) A 23. cikkben említett választottbíróság három tagból áll; egy választottbírót a választottbírósági eljárásban részt vevő állam vagy államok, egy továbbit az Igazgatótanács jelöl ki; e két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke.
(2) A választottbírók kijelölése olyan jegyzékből történik, amely az egyes Szerződő Államok által megjelölt legfeljebb hat és az Igazgatótanács által megjelölt további hat választottbíróból áll. E jegyzéket a jegyzőkönyv hatálybalépése után haladéktalanul el kell készíteni és a továbbiakban szükség szerint felül kell vizsgálni.
(3) Ha a 23. cikk (2) bekezdésében említett értesítés napjától számított három hónapon belül az (1) bekezdés szerinti kijelölés egyik fél részéről sem történik meg, a választottbírót a másik fél kérelmére az említett jegyzékben felsorolt személyek közül a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezés alkalmazandó bármely fél kérelmére, ha a második választottbíró kijelölését követő egy hónapon belül, az első két választottbíró a harmadik választottbíró kijelölését illetően nem tud egyetértésre jutni. E két esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke a választottbírók kijelölésében akadályoztatva van, vagy ha a vitában részt vevő államok valamelyikének állampolgára, a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság elnökhelyettese jelöli ki, feltéve, hogy nem állampolgára valamely vitában részes államnak. Ez utóbbi esetben a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság azon tagja jelöli ki, aki valamely vitában részes államnak nem állampolgára, és akit az elnök vagy az elnökhelyettes választ ki. Nem választható meg választottbírónak a választottbírósági eljárást kérelmező állam olyan állampolgára, akinek kijelölése az Igazgatótanácsra tartozik, továbbá az Igazgatótanács javaslatára a jegyzékbe felvett olyan személy sem, akinek kijelölése a kérelmező államra tartozik. E két kategória valamelyikébe tartozó egyetlen személy sem választható meg a választottbíróság elnökének.
(4) A választottbíróság megállapítja saját eljárási rendjét.
A Szervezet az Igazgatótanács határozata alapján egy vagy több Szerződő Állammal e jegyzőkönyv ezen állam vagy államok vonatkozásában történő végrehajtása céljából kiegészítő megállapodásokat, továbbá hatékony működése és érdekeinek védelme céljából egyéb megállapodásokat köthet.
Jegyzőkönyv az Egyezmény 69. cikkének értelmezéséről
Kelt 1973. október 5-én
A 69. cikk nem értelmezhető oly módon, hogy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontokban használt szavak pontos, szó szerinti jelentése alapján kell érteni, és hogy a leírás és a rajzok kizárólag az igénypontokban található ellentmondások feloldására szolgálnak. Nem értelmezhető oly módon sem, hogy az igénypontok csupán iránymutatást adnának, és hogy a tényleges oltalmi kör kiterjedhet arra, ami a szakember számára a leírás és a rajzok vizsgálata után a szabadalmas igényeként megjelenik. Ezzel ellentétben az értelmezésnek e két magyarázat között oly módon kell állást foglalnia, hogy egyaránt biztosítsa a szabadalmas megfelelő védelmét, valamint a jogbiztonságot harmadik személyek számára.