1934. Bródy Imre kriptonnal töltött izzólámpája

 

1934. Bródy Imre kriptonnal töltött izzólámpája

Bródy Imre legfontosabb találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa 1930-ból származik. A testek sugárzásának elméletéből ismert volt, hogy az izzólámpák jobb fényhasznosítása az izzószál hőmérsékletének emelésével érhető el. A magasabb hőmérséklet azonban rövidebb élettartammal jár együtt az izzószál intenzívebb fogyása miatt. Addig töltőgázként elsősorban a semleges és olcsó nitrogént használták, de létezett már nemesgázzal - argonnal - töltött izzólámpa is. Maga az a tény, hogy a gáztöltésű izzólámpa hatásfoka megjavul, ha a töltőgázt rosszabb hővezető képességű és nagyobb sűrűségű (nagyobb atomsúlyú) kriptonnal helyettesítik, szakmai körökben nem volt ismeretlen. Ilyen izzólámpára mint tömegtermékre azonban senki sem mert gondolni a kripton magas ára miatt. Bródy készített néhány kriptontöltésű kísérleti lámpát, és arra a felismerésre jutott, hogy a rosszabb hővezetésből adódó javuláson túlmenően egy további, előnyös hatás is mutatkozik. Nem várt módon a termikus diffúzió (Soret-effektus) izzószálat romboló hatása is jelentősen csökkent kriptonatmoszférában.
Rendelkezésre állt tehát a jó hatásfokú, kitűnő fényhasznosítású, kedvezőbb színhőmérsékletű, illetve hosszabb élettartamú izzólámpa, azonban megoldatlan volt a kripton olcsó, ipari méretű előállítása.
Bródy szívós kutatómunkával megállapította, hogy 1000 köbméter levegőből 1,5 liter kripton nyerhető ki. A kriptongyártást termodinamikai meggondolások alapján, Polányi Mihály közreműködésével dolgozta ki. A megoldás lényege az volt, hogy a levegőnek csak mintegy 10%-át cseppfolyósítják, és ezen átfúvatják az előhűtött maradékot, így kimosva belőle a kripton többségét. Frakcionálni csak ezt a 10%-ot kell. Erre a technológiára alapozva az Egyesült Izzó felépítette és 1937-ben üzembe helyezte a világ első kriptongyárát Ajkán, amely a korábbi ár kevesebb mint háromezred részéért állította elő a nemesgázt.
A kriptontöltésű izzólámpa világsiker lett, jellegzetes alakú burájával ma is tömegesen gyártják.

Fontosabb szabadalmak:

  • Gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpa; MSZ 103551; 1931. november. 16.
    További szabadalmak e tárgyban: 1932-, 1933-, 1936- és 1937-ben
  • A töltőgáz keverésére, a kripton kis átültetési szilárdságának megjavítására;
    USA Pat. No. 2060657
  • Gáztöltésű villamos izzólámpa; 113488. sz. magyar szabadalom (célszerűbb, gombaforma bura); 1934. április 11-én bejelentve; ugyanerre 91948. sz. svéd szabadalom.

Az összeállítást készítette:  Takács Tamás, Magyar Szabadalmi Hivatal