8. (118.) évfolyam 4. szám |
2013. augusztus |
Kivonatok
Dr. Gödölle István: Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés a védjegyjogban
Dr. Palágyi Tivadar: Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság Myriad-döntése
A Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság 2012 augusztusában úgy döntött, hogy az elkülönített génszekvenciák és azok mutációi, amelyeket diagnosztikai eljárásokban használnak, szabadalmazhatók. A döntést számos vállalat megtámadta. Ezen az alapon az Amerikai Legfelsőbb Bíróság 2013. június 13-án hozott döntést, amely szerint egy DNS-szegmens természeti képződmény, és nem szabadalmazható csupán azért, mert elkülönítették. Ezzel szemben a cDNS szabadalmazható, mert szintetikus eljárással állítják elő. Ez a döntés valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának elővizsgálói óvatosabban fogják megítélni a DNS-szekŹvenŹciŹákŹkal kapcsolatos szabadalmazhatósági követelményeket. Ugyanakkor a Myriad-döntés alapján az várható, hogy beadványok özönével fogják megkísérelni génszekvenciákra adott amerikai szabadalmak érvénytelenítését.
Dr. Vida Sándor: Védjegy és formatervezési minta ütközése az EU Bíróságának ítélete
A 131 2651 lajstromszámú közösségi védjegy mérges arckifejezésű fiúcska sziluettjét ábrázolja, és a 25., a 28. és a 32. áruosztályban van bejegyezve. Tulajdonosa kérte egy közösségi formatervezési minta megsemmisítését, amely hasonló, ülő fiú sziluettjét ábrázolta, de komoly arckifejezéssel, és árujegyzéke rövid ujjú pólók, sapkák stb. A kérelemnek a BPHH Megsemmisítési Osztálya, majd fellebbezési tanácsa helyt adott. Ez utóbbi határozatot a minta tulajdonosa keresettel megtámadta. Az EU Törvényszéke hatályon kívül helyezte a BPHH határozatát, ez ellen az ítélet ellen azonban a közösségi védjegy jogosultja és a BPHH nyújtott be fellebbezést. Az EU Bírósága a fellebbezéseket elutasította (C-101/11 és C-102/11 sz. egyesített ügyek), részletesen vizsgálva a tájékozott használó fogalmát, kitérve arra, hogy az nem feltétlenül azonos a védjegy- és a formatervezési jogban. A jogeset ismertetését a szerző szakmai kommentárokkal zárja.
Dr. Keserű Barna Arnold: Az Európai Bíróság ítélete közösségi formatervezési mintával összefüggésben. A tájékozott használó és az eltérő összbenyomás vizsgálata
A tanulmány az Európai Bíróság első, a közösségi formatervezésiminta-oltalommal összefüggő ítéletét mutatja be. A C-281/10. P. számú ügyben első ízben nyílt alkalma az Európai Bíróságnak a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet (2001. december 12.) tartalmi elemzésére, és a közösségi formatervezési minta korlátainak értékelésére. A tanulmányban röviden bemutatásra kerül a döntést megelőző pertörténet, a felek indítványai és jogi érveléseik. Különös figyelmet kap a főtanácsnok állásfoglalása és ehhez mérten a Bíróság jogi indokolása. Az ítélet legnagyobb eredménye a tájékozott használó fogalmának kibontása és az erre vonatkozó későbbi joggyakorlat megalapozása.
Szöllősi Gusztáv: Hozzászólás Keserű Barna Arnold Az Európai Bíróság első ítélete közösségi formatervezési mintával összefüggésben című tanulmányához
A címben jelzett tanulmány kapcsán a szerző méltatja a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit, amelyek a nemzeti szabályozás keretei között a tagállamok jogalkotását megelőzve értelmezték a 98/71 EK irányelvben foglaltakat.
Tóth Rita: Madarat tolláról... egy kiállítás apropóján
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtára 2011 májusától, változatlan gyűjtőkörrel és szolgáltatásokkal, Frecskay János Szakkönyvtárként folytatta tájékoztató tevékenységét. A névváltoztatás tisztelgés az 1896-ban alapított Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal segédhivatali főigazgatója előtt, aki egyben a Szabadalmi Közlöny első felelős szerkesztője is volt.