7. (117.) évfolyam 4. szám |
2012. augusztus |
Kivonatok
Dr. Bacher Vilmos: A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület újraalakulásának 50. évfordulója
Dr. Grad-Gyenge Anikó: A védelmiidő-irányelv módosításáról szóló szabályok átültetése a magyar jogba
A hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek védelmi idejének meghosszabbítása egészen a legutóbbi időkig az EU szerzői jogának egyik legvitatottabb témája volt. A módosító irányelvet tavaly fogadták el, és jövőre kell átültetni a nemzeti jogba. A tanulmány az átültetés lehetséges módjait vizsgálja, és bemutatja a legérzékenyebb kérdéseket, amelyekre a nemzeti jogalkotónak választ kell találnia.
Gyertyánfy Péter: A szerzői jog bírói gyakorlata 2006-tól: a védelem tárgya és a mű egysége
A szerző - kihasználva az ítéletek teljes elektronikus közzétételét mint újonnan megnyílt forrást - ismerteti az Szjt. 1. és 13. §-a tárgyában 2006-tól hozott jogerős bírói döntéseket. Javasolja a bírói gyakorlat nyomán, hogy a jogalkotó egészítse ki a műtípusok példálózó felsorolását a díszletek, jelmezek tervei mellett magukkal a díszletekkel, jelmezekkel is. Szerinte az uralkodó bírói értelmezés a mű integritásáról az Szjt. 13. §-ának a BUE francia szövegének és az Szjt. 50. §-ának szóhasználatával történő továbbfejlesztését teszi indokolttá (de nem kell visszatérni a korábbi Szjt. szövegéhez).
Dr. Vida Sándor: A magyarországi védjegyoltalom története
A szerző az 1858. évi - Magyarországra is kiterjedő hatályú osztrák védjegytörvénytől tekinti át a jogterület szabályozását. A sort az 1890. évi II. törvénnyel - az első magyar védjegytörvény - folytatva (amelyet hamarosan az 1895. évi XVI. törvény módosított) áttekinti az egyes jogszabályok főbb jellemzőit, kitérve az 1908. évi XII. törvényre is, amelynek értelmében a magyar törvényhozás védjegyügyekben függetlenné vált Ausztriától, az 1913. évi XII. törvényre, illetve az 1920. évi XXII törvényre, amelyek az 1890. évit módosították, korszerűsítették.
Dr. Papp László: Magyarország és az iparjogvédelmi unió a XX. század első évtizedeiben
A szerző a XIX. sz. végétől kezdődően áttekinti a nemzetközi együttműködés kialakulását az iparjogvédelem területén az 1873-as bécsi világkiállítástól - amelynek során összeült az I. nemzetközi szabadalmi kongresszus - a Párizsi Uniós Egyezmény létrejöttéig, illetve Magyarország csatlakozását a nemzetközi együttműködéshez. Az egyezményben az aláíró országok vállalták az ipari tulajdon védelmére szolgáló hivatal felállítását is. A szerző vizsgálja még az uniós elsőbbség, illetve a gyakorlatbavételi kötelezettség nemzetközi szabályozásának alakulását, illetve ezek magyar jogrendszerbe történő átültetésének kérdéseit is.