4. (114.) évfolyam 6. szám |
2009. december |
Kivonatok
Buzásné Nagy Zsuzsanna:
A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának (SPC) időtartam-meghosszabbítása gyermekgyógyászati kutatások ösztönzése céljából
2007. január 26-án hatályba lépett a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló 1901/2006/EK rendelet, amely lehetővé teszi, hogy az előírt követelmények teljesítésének fejében a kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal vagy erre potenciálisan feljogosító szabadalommal védett termék SPC-oltalmi ideje hat hónappal meghosszabbítható legyen. A cikk áttekinti a gyermekgyógyászati rendelet alapfogalmait és az időtartam-meghosszabbítás egyes gyakorlati kérdéseit, elsősorban hogy milyen bizonyítékok benyújtása szükséges az iparjogvédelmi hatóságokhoz a központosított vagy a decentralizált eljárás alapján kiadott forgalombahozatali engedéllyel rendelkező hatóanyagok esetében. Végül az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMEA) honlapjának gyermekgyógyászati gyógyszerek oldalán közzétett döntései alapján a szerző kísérletet tesz az időtartam-meghosszabbítási kérelmek várható beérkezését befolyásoló trendek bemutatására, és ismerteti az első, precedensértékű külföldi jogesetet.
Dr. Mikló Katalin:
Gyógyszerhatóanyagok prodrugjai és metabolitjai a szabadalmi jog tükrében
A prodrug egy olyan vegyület bioreverzilibilis származéka, amely valamilyen oknál fogva általában az adott vegyület előnytelen fizikai-kémiai vagy farmakokinetikai tulajdonságai miatt nem tudja kifejteni gyógyászati hatását. A prodrugok tervezése és alkalmazása tehát egy probléma megoldásként is felfogható. A téma fontosságát mutatja az a tény is, hogy a világon engedélyezett és forgalomban levő gyógyszerek mintegy 5%-a esik a prodrug kategóriájába, és ez a szám emelkedő tendenciát mutat. Ennek következtében az utóbbi években megnőtt a prodrugokra vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos bitorlási eljárások száma. Jelen cikk a prodrugokra vonatkozó szabadalmak hátterét, valamint a rájuk vonatkozó legfontosabb bírósági döntéseket kívánja feltárni és ismertetni a teljesség igénye nélkül.
Lendvai András:
Megjegyzések a magyar Lego-döntésekhez harmonizációs problémák a magyar védjegyjogban I. rész
A szerző a magyar védjegytörvény és -gyakorlat összhangjának problémáit vizsgálja a Lego-döntésekre vonatkozó magyar bírósági döntések tükrében. Ennek jó apropóját adja a magyar eljárással párhuzamosan futó, a Lego védjegyre vonatkozó közösségi védjegybejelentéssel kapcsolatos eljárás, amely hangsúlyossá teszi a különbségeket a harmonizált európai védjegytörvény közösségi és magyarországi alkalmazása között. Az első részben a szerző ismerteti a magyar Lego-ügy specialitását, nevezetesen, hogy a védjegy Magyarországon nem térbeli megjelölésként, hanem ábrás védjegyként lett bejegyezve. Ennek ellenére a bíróságok térbelinek tekintették a Lego-védjegyeket, ellentétben az MSZH védjegylajstromában szereplő ábrás megjelöléssel. A továbbiakban a szerző röviden áttekinti az absztrakt és konkrét megkülönböztetőképesség fogalmát.
Dr. Süle Ákos:
Az egyenlő elbánás elve a védjegyjogban
Az egyenlő bánásmódnak a védjegyjogban több aspektusa is létezik. Jelen cikk a lajstromozási eljárást vizsgálja, amely során időről-időre előfordulhat, hogy egyes védjegyeket annak ellenére nem lajstromoznak, hogy azonos vagy hasonló védjegyeket korábban bejegyeztek. A kérdés a feltétlen lajstromozást kizáró okokkal kapcsolatban merült fel a német Bundespatentgericht előtt két védjegy lajstromozására vonatkozóan, amely az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel. Így két döntéshozatali eljárás indult, amelyket később egyesítettek. A két ügy a C-39/08 sz., a Bild.T-Online.de által benyújtott Volks.Handy, Volks.Camcorder és Volks.Kredit szó- és ábrás védjegybejelentés, illetve a C-43/108 sz., a Schwabenpost szóvédjegyre vonatkozó eljárás.
Dr. Vida Sándor:
A rosszhiszeműség kérdése az Európai Bíróság előtt
A felperes Lindt háromdimenziós közösségi védjegy jogosultja, amely ülő, aranyszínű fóliába csomagolt, nyakában piros szalaggal és azon kis csengővel díszített csokoládényuszit ábrázol. Az alperes hasonló terméket hozott forgalomba azzal a különbséggel, hogy annak nyakában nem volt csengő. Az elsőfokú elutasítás után, a felperes Lindt fellebbezése alapján a Fellebbviteli Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, de nem a felperes által kívánt okból. Ezután mindkét fél fellebbezett az Osztrák Legfelsőbb Bírósághoz, amely viszont előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordult. A feltett kérdések a védjegybejelentő rosszhiszeműségének, ilyen jellegű magatartásának vizsgálatára vonatkoztak, illetve arra, mikor jelenthető ki, hogy a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be.
Prof. dr. Christoph Ann LL.M.:
Termékhamisítás és iparjogvédelem
A termékhamisítás és az iparjogvédelem kapcsolatát vizsgálva a szerző rámutat arra, hogy a hamisítás olyan gazdasági probléma, amely ellen a küzdelmet éppen a globális kereskedelem folyamatos terjedése nehezíti. Véleményes szerint a termékhamisítás a szabadalmi oltalmi bejelentések csökkenéséhez vezethet.
Végh László:
100 éves tagság (19092009). Magyarország csatlakozása az ipari tulajdon oltalmára létrehozott Párizsi Uniós Egyezményhez
A Párizsi Uniós Egyezmény az iparjogvédelem spektrumába eső oltalmi formák teljes köréről rendelkezik. Jelen cikk a szabadalmak vonatkozásában tárja fel az egyezmény megszületéséhez vezető eseményeket az 18511883 közötti időszakra fókuszálva. Az írás másik része az évfordulós megemlékezés alapját képező 1909-es csatlakozásunk magyarországi történéseit taglalja, a csatlakozást megelőző kormányzati erőfeszítések ismertetésével illusztrálva az ország területére vonatkozó szabadalmi oltalom Ausztriától független, magyar joghatóságának kölcsönös és nemzetközi elismeréséhez vezető út nehézségeit.