Globalizálódnak az innovációs klaszterek
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization – WIPO) még 2019-ben készített egy tanulmányt arról, hogy az utóbbi években miképpen alakult a szabadalmi bejelentések és a publikált tudományos cikkek földrajzi koncentrációja. Az elemzések azt mutatják, hogy egyre szélesebb körben válik fontosabbá mindkét terület.
Az adatok alapján egyre szélesebb földrajzi területen jelentenek be szabadalmakat és tesznek közzé tudományos publikációkat, túlnőve a hagyományos tudásgazdaságok (Nyugat-Európa, Japán és az Amerikai Egyesült Államok) határain – derült ki a WIPO 2019-es tanulmányából. Ez már önmagában fejlődést jelent, mert korábban a tudással kapcsolatos mutatók (szabadalmak, tudományos eredmények, K+F beruházások stb.) sokkal koncentráltabbak voltak, mint a globalizáció egyéb indikátorai (kereskedelem, külföldi működőtőke-beruházások stb.).
Szabadalmak megoszlásának alakulása a nagy gazdaságok között
Forrás: WIPO
Ugyanakkor bizonyos mutatók (a K+F kiadások, valamint a sokat hivatkozott és/vagy a high-tech szektorhoz kapcsolódó szabadalmak) esetében a koncentráció erősödése tapasztalható. Az 1980-as években történt hasonló: az akkori úttörő technológiák, szabadalmak megjelenése kezdetben fokozta ezt a hatást, ami aztán a tudás szétterjedésével mérséklődött.
A globalizációs folyamatok sem zökkenőmentesek. 2017-ben Nyugat-Európa, Japán és az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi szabadalmi tevékenység 70 százalékát és az összes tudományos tevékenység több mint 50 százalékát birtokolta, amely még mindig jelentős dominanciát mutat. Ráadásul az adatok szerint az utóbbi években a tudás terjedése valójában szinte kizárólag Kína fejlődését jelentette, míg a világ többi része, különösen Afrika és Latin-Amerika, eddig kimaradtak ebből a folyamatból.
A tudás terjedése elsősorban a globális innovációs hálózatokon keresztül történik, amelyek eleinte (évtizedekkel ezelőtt) a hagyományosan innovatív országokat kapcsolták össze, és amelyekhez később egyre több követő és feltörekvő gazdaság is becsatlakozott. A legaktívabb tudásmegosztás napjainkban is elsősorban az elsődlegesen innovatív országok között megy végbe. A tudományos cikkek esetében kicsit gyengébb ez a koncentráció: a feltörekvő gazdaságok szerepe nő, csakúgy, mint a nem (hagyományosan) innovatív tartalmazó hálózatok jelentősége is.
A tapasztalt erőteljesebb globalizáció ellenére (érdekes módon) stagnált a társ-feltalálói hálózatok aktivitása az elmúlt években. Ez a trend szintén nem tapasztalható a tudományos cikkek esetében. A megtorpanásnak több magyarázata is lehetséges. Egyrészt, Kína és a feltörekvő gazdaságok versenyezni kezdtek az innováció előállításában a fejlettebb gazdaságokkal, így „saját lábra állásuk” mellett csökkent a részvételük a globális hálózatokban. Másrészt azonban néhány hagyományosan innovatív ország súlya is csökkent a nemzetközi együttműködésekben. Az utóbbi okát egyelőre csak találgatni lehet: a globális gazdasági válság után visszaeshettek a kutatás-fejlesztési együttműködések vagy talán az innovációk növekvő összetettsége miatt szükséges az együttműködő partnerek földrajzi közelsége.
Klaszterek (kisebb területi egységek) szabadalmi aktivitása (2011-2015)
Forrás: WIPO
A tanulmány kitér a tudás létrehozásának országon belüli földrajzi koncentrációjára is (mind a hagyományos, mind a feltörekvő innovátoroknál). Az adatok szerint a globalizációs folyamatok nem érvényesek az országokon belül, sőt néhány gazdaságban erősödött a koncentráció az utóbbi évtizedekben. Ennek fontos következményei lehetnek az országokra nézve, amelyekkel a döntéshozóknak foglalkozniuk kell.
A tanulmány azonosította azokat a hagyományos globális innovációs gócpontokat és feltörekvő klasztereket, amelyek folyamatosan növekvő mennyiségű innovációt állítanak elő. Ezek a kisebb területek egyre több és intenzívebb együttműködést folytatnak az országon belüli és azon kívüli gócpontokkal, klaszterekkel is. A klaszterek közötti tudásmegosztás a globális innovációs hálózatokon keresztül történik, amely így be tud kapcsolni a nemzetközi „véráramba” olyan kisebb elzárt területeket is, amelyek egyébként kimaradnának a globalizációs folyamatokból. Az adatok szerint a szabadalmi együttműködések esetében a klaszterek globalizációja soha nem lassult le: a klaszteren kívüli csapattagok egyre inkább az országhatárokon túl helyezkednek el attól függetlenül, hogy más klaszternek tagjaiként vesznek részt a kutatásban vagy sem.
Innovációs gócpontok és feltörekvő klaszterek a globális innovációs hálózatban (2011-2015)
Forrás: WIPO
A tanulmány elérhető a WIPO honlapján: https://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=4472&plang=EN