Mi lehet formatervezésiminta-oltalom tárgya?
Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A formatervezésiminta-oltalom a termék külső megjelenésének védelmére szolgál, a „design oltalma”, azokra a külső jellemzőkre terjed ki, amelyek az ábrázolásokból megállapíthatók.
Az oltalom tárgya lehet a termék egésze vagy egy adott részlete, emellett oltalmazható egy mintaként több elemből álló készlet is.
Példák a termék egésznek a megjelenésére vonatkozó mintára:
 |
 |
 |
 |
|
Fotel |
Szappantartó |
Ékszer |
Ékszer |
Példák a termék részének a megjelenésére vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Vehicles (Nemzetközi lajstromozás) |
Csavarhúzónyél |
A termék alakján és színein túl a termék külső megjelenését befolyásoló valamennyi jellegzetesség a mintához tartozik, így a felhasznált anyagok sajátosságai, illetve a felület kiképzéséből adódó jellegzetességek, valamint a terméken elhelyezett díszítések is. A termékek köre nem korlátozódik a klasszikus értelemben vett háromdimenziós kialakításokra, síkbeli formák, textíliák, grafikai jelzések, nyomdai betűformák is oltalmazhatók.
Példák a kétdimenziós kialakításokra vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Grafika |
Halcsali csomagolási címke |
Oltalomban részesülhet az összetartozó elemekből álló készlet megjelenése is. Ez azt jelenti, hogy például étkészletek, bútorgarnitúrák, sakkfigura készletek egy mintaként (készletként) is oltalomban részesülhetnek. Készletre igényelt oltalom esetén az oltalom a teljes készlet együttes megjelenésére fog kiterjedni, az egyes elemekre külön-külön nem, de természetesen a bejelentőnek lehetősége van arra is, hogy a készlet egyes elemeit külön-külön mintákként jelentse be, akár egy kérelemben (egy bejelentésben legfeljebb 50 minta oltalma kérhető). Amennyiben az oltalom tárgya egy több elemből álló készlet, a minta szerinti termék megnevezésében is utalni kell erre (pl. „étkészlet”), és szükséges legalább egy olyan ábrázolás benyújtása, amelyen a teljes készlet (a készlet minden eleme) együtt szerepel.
Példák a készletre vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Kártya készlet |
Kerámia edény készlet |
Oltalmazható az olyan alkotóelemek megjelenése is, amelyek valamely összetett terméknek képezik részét. Ilyenkor azonban elengedhetetlen követelmény az alkotóelem állagsérülés nélküli ki- és beszerelhetősége, valamint az, hogy az alkatrésznek a rendeltetésszerű használat során látható részei kielégítsék a később ismertetésre kerülő oltalmazhatósági követelményeket.
Számítógépes program nem képezheti a mintaoltalom tárgyát, de a program működése során előálló vizuális elemek, ikonok, képernyővédők oltalmazhatók.
Az újdonság és az egyéni jelleg követelmények
A korábbiakban meghatározott formatervezési minta csak akkor részesíthető mintaoltalomban, ha kielégíti az újdonság és az egyéni jelleg követelményét.
A mintaoltalom célja, hogy biztosítsa a formatervezésbe fektetett szellemi alkotó munka piaci viszonyok közötti megtérülését. Ebből következik, hogy az a minta, amely már korábban megismerhető volt, illetve az, amely olyan mértékben hasonlít valamely korábbi mintára, hogy egy tájékozott használó azzal összetévesztheti, nem oltalmazható. Egy formatervezési minta akkor tekinthető újnak, ha a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól nem csak lényegtelen részletekben különbözik. Egyéni jellege van a mintának, ha a tájékozott használóra a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól eltérő összbenyomást tesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni jelleghez nem elegendő, ha a tervező a piacon már fellelhető termékek formáját néhány részlet áttervezésével megváltoztatja. A különbségnek olyan szembetűnőnek kell lennie, hogy annak, aki az adott árucikket rendszeresen használja, vásárolja, az eltérés világosan jelezze: nem a korábbról ismert terméket tartja a kezében.
Példa a minta újdonságának és egyéni jellegének a megítélésre:
 |
 |
 |
| Korábban nyilvánosságra jutott minta |
Nem új és nincs egyéni jellege sem |
Új, de nincs egyéni jellege |
A fenti példában tegyük fel, hogy a bal oldali szék egy korábban nyilvánosságra jutott minta, és ahhoz képest vizsgáljuk a másik kettőt. A középső képen látható szék a korábbitól mindössze olyan lényegtelen részletekben tér el (pl. a színe, a háttámla erezete), hogy a két minta azonosnak tekinthető. Ezért a középső szék megjelenése nem új. A jobb oldali képen látható szék ülőpárnája a korábbitól eltérő kialakítású. Az ülőpárna nem tekinthető lényegtelen részletnek, ezért a két szék azonossága nem állapítható meg, a jobboldali szék új. Ugyanakkor a lábak, az összekötő rudak és háttámla kialakításának azonossága, valamint az ülőfelület elrendezésének a hasonlósága miatt a tájékozott használóra a korábbi és a jobb oldali szék azonos összbenyomást tesz. Ezért a jobb oldali képen látható szék bár új a bal oldalihoz képest, az egyéni jelleg követelményének nem tesz eleget.
Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nyilvánosságra jutásnak számít minden olyan közlés, amelynek révén a mintát elméletileg bárki megismerhette. Ilyen közlésnek számít például katalógusban, újságban, hirdetésekben, televízióban vagy kiállításon történő bemutatás, interneten való közzététel, valamely iparjogvédelmi hatóság eljárása során történt publikáció, illetve magának a minta szerinti terméknek a forgalmazása, akár egy webáruházban.
A bejelentők számára jelentős könnyebbség, hogy ha a formatervezési mintát ők maguk, jogelődjük vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy hozta nyilvánosságra, illetve velük szemben elkövetett jogsértés következménye a közzététel, akkor a publikálást követően még 12 hónapig megtehetik a formatervezésiminta-oltalmi bejelentést, anélkül, hogy a nyilvánosságra jutás újdonságrontó hatásával számolniuk kellene.
Azokban az esetekben pedig, amikor az SZTNH elnökének Magyar Közlönyben megjelent közleménye alapján kiállítási elsőbbség illet meg egy kiállításon bemutatásra került formatervezési mintát a kiállítás kezdő dátumától számított hat hónapon belül bejelentett design vonatkozásában kiállítási elsőbbség is igényelhető, amelyet a kiállítási igazolással szükséges igazolni.
Bejelentési útmutató
Az SZTNH Bejelentési útmutatóval segíti az alaki szabályoknak megfelelő bejelentési kérelem összeállítását és az ábrázolások elkészítését.
Az útmutató célja, hogy segítse a bejelentőket a szabályszerű beadványok elkészítésében, gyakorlati példákon és ábrákon keresztül, a gyors és zökkenőmentes eljárás érdekében.
Az útmutató tartalmazza a beadványok alaki előírásait, példákkal szemlélteti a helyes ábrázolás kritériumait, emellett áttekintést nyújt a formatervezésiminta-oltalmi eljárás menetéről.
Az útmutató választ ad többek között az alábbi kérdésekre:
- Hogyan lehet a formatervezési minta alternatív állapotait ábrázolni?
- Milyen egy szabályos vizuális lemondó nyilatkozat?
- Mire szolgál a változtató nyilatkozat és hogyan kell megfogalmazni?
Az útmutató az alábbi pdf formátumokban érhető el: Egyoldalas», illetve Könyv változat»