Mit nem vizsgál a Hivatal?

A formatervezésiminta-oltalom megadására irányuló eljárás során a Hivatal által végzett érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az Fmtv. 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, és az Fmtv. 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból, és

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

A Hivatal a vizsgált bejelentés elsőbbségét követően nyilvánosságra jutott mintával való ütközést (Fmtv. 9. §) és a korábbi iparjogvédelmi vagy szerzői jogba, illetve a minta korábbi tényleges használatába ütközést (Fmtv. 10. §) azonban csupán a megadást követően, megsemmisítési eljárás keretében, a kérelmező által megjelölt kizáró okként vizsgálja.

Fontos azonban kiemelni, hogy a hivatalból vizsgált újdonság és egyéni jelleg követelményeit sem tudja teljesíteni az olyan minta, amelyet már korábban ténylegesen használtak (és nyilvánosságra jutottnak tekinthető), illetve amelyre (vagy egy attól összhatásában nem eltérő mintára) más korábban már oltalmat szerzett, és így az például a bejelentés közzétételével (illetve a megadás meghirdetésével) már nyilvánosságra jutott. Ebből kifolyólag a Hivatal az újdonságkutatás részeként kifejezetten kutatja a különböző (nemzeti, európai uniós és nemzetközi) iparjogvédelmi adatbázisokat, melyek tartalmazzák mások korábbi iparjogvédelmi oltalmait, illetve bejelentéseit. Így például, ha valaki egy logóra szeretne formatervezésiminta-oltalmat szerezni a Hivatal érdemi vizsgálatának szerves részét képezi az újdonságkutatás során a védjegyeket, valamint védjegybejelentéseket tartalmazó adatbázisokban történő kutatás olyan korábban nyilvánosságra jutott mintákra, melyek a bejelentett minta újdonságát, illetve egyéni jellegét érinthetik, és amelyekre egyébként korábbi jog állhat fenn (így megsemmisítési eljárásnak is helye lehet az oltalom megadása esetén).

Természetesen a korábban nyilvánosságra jutott, újdonság vagy egyéni jelleg szempontjából ütköző minták között létezhetnek olyanok, melyeken például szerzői jog állhat fenn, azonban hatósági adatbázisok hiányában nem merülnek fel az újdonságkutatás során, így az ex officio érdemi vizsgálat során nem képezik gátját az oltalom megadásának. Ugyanakkor ezekre alapozva megsemmisítési eljárás keretében az újdonság vagy egyéni jelleg hiánya alapján bárki, míg más korábbi szerzői joga alapján a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a mintaoltalom megsemmisítését.

Az Fmtv. 9. §-a szerinti kizáró ok – a minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat – kapcsán fontos kiemelni, hogy a törvény nem az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott mintával azonos, hanem az azzal ütköző mintára utal, kizárva azt a lehetőséget, hogy a bejelentőnek saját korábbi bejelentése váljék az általa később bejelentett minta lajstromozásának akadályává.