A mintaoltalom megszűnése

A formatervezési mintaoltalom megszűnésének az esetei a következők:

  • lemondás: a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult bármikor lemondhat az oltalomról;
  • megsemmisítés: az SZTNH a formatervezésiminta-oltalmat kérelemre megsemmisíti, ha bizonyítást nyer, hogy a mintaoltalom a kérelemben hivatkozott valamely ok miatt a törvényes követelményeknek nem tesz eleget;
  • lejárat: ha a formatervezésiminta-oltalmat nem újítják meg, az oltalom, az oltalmi idő leteltét követő napon megszűnik.

 

Lemondás a mintaoltalomról

A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult az SZTNH-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani.

Ha a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban megszűnik az oltalom. A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A mintaoltalom megsemmisítése

A mintaoltalom megadását követően a mintaoltalmi bejelentés tartalma nyilvánosságra jut, ezáltal harmadik személyek megismerhetik annak tartalmát. A nyilvánosságra hozatal a bárki számára elérhető Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történik. Ha a piaci szereplők közül valakinek sérti az érdekeit a mintaoltalom fennállása és úgy ítéli meg, hogy a minta, illetve a mintaoltalom valamely törvényes követelménynek nem tesz eleget, akkor kérheti a mintaoltalom megsemmisítését. 

A mintaoltalom jogosultjával szemben bárki kérheti a mintaoltalom megsemmisítését arra hivatkozással, hogy

- a mintaoltalom tárgya nem felel meg az oltalom – Fmtv. 1-10. §-aiban meghatározott –  törvényi feltételeinek, így például nem minősül mintának, nem új, nincs egyéni jellege, közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik;

- a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon a mintát;

- a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve –  megosztás esetén – a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

- a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

A mintaoltalom jogosultjával szemben csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, aki a korábbi akadályozó jog jogosultja, illetve akit az a törvény szerint megilletne arra hivatkozással, hogy:

  • a minta ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően;
  • a minta megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne;
  • a minta más korábbi szerzői jogát sérti;
  • a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

Tehát amennyiben a minta egy korábbi elsőbbségű, de a kérdéses minta elsőbbségi időpontját követően nyilvánosságra jutott mintával ütközik vagy megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne (például használatiminta-oltalom vagy védjegy), vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, illetve, ha más korábbi szerzői jogát sérti a minta, csak a nevezett jogok jogosultja (így például egy korábbi elsőbbségű formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, védjegy vagy szerzői jog jogosultja) kérheti a megsemmisítést. Tekintettel arra, hogy saját jogainak védelmében csak az adott jog jogosultja léphet fel. Ha a mintaoltalom jogosultja és a korábbi jog tulajdonosa között a formatervezési mintára vonatkozó megállapodás áll fenn, vagy a korábbi jog jogosultja bármilyen egyéb oknál fogva érdekelt a mintaoltalom fenntartásában, akkor nem indokolt a mintaoltalom megsemmisítésének kérése. 

Ha a mintaoltalmat nem annak adták meg akit az megillet, akkor erre hivatkozással kérheti a mintaoltalom megsemmisítését az, akit az oltalom a törvény szerint megilletne.

Több mintára adott oltalom esetén, ha a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.

Az eljárásért díjat kell fizetni. A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Amennyiben a jogosult a jogszabályban előírt határidőn belül lemond az oltalomról, annyiban az eljárási költségeket a kérelmező viseli.

A Hivatal a megsemmisítési eljárás során egy írásbeli előkészítő szakaszt követően szóbeli tárgyaláson dönt arról, hogy megszünteti-e a vizsgált oltalmat. Szolgálati minta esetében a szerző is ügyfélként vehet részt az eljárásban. A Hivatal a végzéseket és a határozatokat a tárgyalás napján kihirdeti, a döntést pedig a meghozataltól számított 15 napon belül írásba foglalja, és az írásba foglalást követően 15 napon belül kézbesíti.