Vaklap tartalom

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő
Elektronikus nyilvántartás
Magyar iparjogvédelmi adatbázis
E-iratbetekintés
E-ügyintézés
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
Elérhetőség Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálat Iktató Iparjogvédelmi Lajstromvezetési Osztály Frecskay János Szakkönyvtár Iparjogvédelmi Oktatás Sajtófőnök Vidéki infopontok Szolgáltatások Tájékoztatás Iparjogvédelmi oltalmi formák Nemzetközi egyezmények Adatok szolgáltatása iparjogvédelmi adatbázisokból Beadványok átvétele Adatszolgáltatás Iparjogvédelmi adatbázisokból   Folyamatban lévő és lezárt iparjogvédelmi ügyekben Iratbetekintés (aktabetekintés) Tájékoztatás a befizetésekről adott ügyben Tájékoztatás az oltalom érvényességéről, lajstrommásolat kiadása Elsőbbségi tanúsítvány Önkéntes műnyilvántartás Szabadalmi kutatási szolgáltatások Újdonságkutatás Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás Szabadalmazhatósági vélemény Jogérvényességi kutatás Szabadalomtisztasági kutatás Védjegy szolgáltatások Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegykutatás Védjegyfigyelés CETMOS Frecskay János Szakkönyvtár Iparjogvédelmi tájékoztatás Szakirodalmi tájékoztatás Oktatás Szellemitulajdon-védelmi képzési rendszer Magyarországon A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szellemitulajdon-védelmi képzései Másolás, postázás Űrlapok, díjak Űrlapok Bejelentési űrlapok Szolgáltatás megrendeléséhez rendszeresített űrlapok Díjak Bejelentésekkel kapcsolatos díjak Szabadalom Kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) Növényfajta-oltalom Használati minta Védjegyek és földrajzi árujelzők Formatervezési minta Árva mű Szolgáltatással kapcsolatos díjak Szabadalmi kutatási szolgáltatások Védjegyfigyelési kérelem Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegykutatás Önkéntes műnyilvántartás Könyvtárhasználat Egyéb díjak Nyomtatási, másolási és kézbesítési díjak Hitelesítési és továbbítási díjak Térítéses kiadványok Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle Szakmai kiadványok Képzés Kiadványok Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle Hivatal Éves Jelentése 2010 Archívum Hírlevelek  Űrlapok és a hozzájuk tartozó tájékoztatók Űrlapok hatósági ügyekhez Űrlapok szolgáltatás megrendeléséhez Útmutatók, szórólapok Útmutatók Szórólapok Szakmai kiadványok Adatbázisok E-kutatás  E-Nyilvántartás Önkéntes műnyilvántartás  Árva művek nyilvántartása KJK nyilvántartás  Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő Jegyzék az európai szabadalmi bejelentések közzétett igénypont-fordításairól Iparjogvédelmi osztályozási rendszerek Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás Nizzai Osztályozás Bécsi Osztályozás Locarnói Osztályozás Online könyvtári katalógus (HunTéka) Külföldön bejelentett és lajstromozott iparjogvédelmi dokumentumok adatbázisai Hogyan kutassunk? Kérdések Értelmező szótár Gyakran ismétlődő kérdések Szabadalom Védjegy  Használati minta Önkéntes műnyilvántartás  Írásos vélemény szabadalomhoz  Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegyfigyelés 
Keresés
English
Deutsch
Français
Normál nézet
Feljebb
Home
Nyomtat
Honlaptérkép
A hivatal »
Szabadalom »
Növényfajta-oltalom »
Használati minta »
Védjegy »
Földrajzi árujelző »
Formatervezési minta »
Szerzői jogi védelem »
K+F minősítés
Jogforrások »
Tanácsok és testületek »
Elégedettségmérés
Fórum
Üvegzseb és közérdekű adatok »
Közbeszerzés »
Hírlevelek
Hírarchívum
Utolsó frissítés dátuma: 2012. február 3.

Hírek

Memória játék

Készült az ESZH Szabadalmi Információs Konferencia 2005 alkalmából

Kedves Játékosok!

Feltaláló memory elnevezésű játékunk tulajdonképpen egy "dupla memory", melynek segítségével megismerhetnek tíz, nemzetközileg is jelentős magyar feltalálót és legfontosabb találmányukat.

A memory-játék szokásos szabályaitól eltérően ennél a készletnél nemcsak két egyforma lapocska felfordítása számít érvényes találatnak, hanem egy összetartozó feltaláló-találmány páros (olyan két lap, amelyeken egymásra utaló feliratok találhatók, pl. Kandó Kálmán-villanymozdony) megtalálása is.

Jó szórakozást kívánunk!

 
 
 
Korábbi eredmények:
 

Magyar feltalálók

Bródy Imre (1891-1944)
Fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója. Ezt a villanyégőt, amely a korábbiaknál hosszabb ideig és fehérebb fénnyel világított, a Tungsram gyár kutatólaboratóriumában, az első magyar ipari kutatóintézetben fejlesztette ki Bródy Imre. Kidolgozta - Polányi Mihállyal együtt - a kriptongáz levegőből való előállításának technológiáját, amelyet a Tungsram Ajkán, erre a célra létesített gyártelepén sikerrel alkalmaztak 1937-45 között évi 200 m3 kripton előállítására.
http://www.mszh.hu/feltalalok/brody.html
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/brody.htm

Csonka János (1852-1939)
Autodidakta gépészmérnök, Bánki Donáttal feltalálta a porlasztót, ami a 20. század végéig a robbanómotorok nélkülözhetetlen alkatrésze volt. A képen a Magyar Posta részére konstruált postaautója látható. A négyhengeres, két lánckerekes, hátsótengely meghajtású jármű 1905. május 31-én indult el 2000 km-es próbaútjára, melyet - az akkori Magyarország keleti felét megkerülve - meghibásodás nélkül teljesített. Ezt a napot tekintik a magyar autógyártás születésnapjának.
http://www.mszh.hu/feltalalok/csonka.html
http://www.auto.bme.hu/figyelo/csonka/csonka.html

Dulovits Jenő (1903-1972)
Tanár, fotográfus. Kimagasló szerepet játszott az 1930-as években az ellenfényes fényképezés, az ún. "magyar stílus" kialakításában. Tóth Imrével közösen kifejlesztett "DUTO" lágyító előtétlencséjét világszerte alkalmazták. 1943-ban szabadalmaztatta a DUFLEX fényképezőgépet, amely az első, szemmagasságból fényképező, tükörreflexes, vízszintes betekintésű, kisfilmes, beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgép volt a világon. Az alkalmazott műszaki megoldások némelyikével egy évtizeddel is megelőzte a nemzetközi élmezőnyt. A gépből csak egy igen kis sorozat készült a budapesti Gamma Művekben az 1940-es évek második felében.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC03014/03582.htm

Eötvös Loránd (1848-1919)
Fizikusprofesszor, kultuszminiszter (1894- 95), az MTA elnöke (1899-1905). Az általa felismert Eötvös-törvény a folyadékok felületi feszültsége és molekulasúlya között teremt összefüggést. Gravitációval kapcsolatos vizsgálatai során alkotta meg a torziós ingát, ami a geofizikai alapú nyersanyag-kutatás (főként kőolaj) alapvető eszköze lett. E műszer segítségével sikerült az addigi méréseknél három nagyságrenddel pontosabban igazolni a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát, ami az általános relativitáselmélet legfontosabb kísérleti kiindulópontja. Halálakor Einstein így nyilatkozott: "Elment a fizika egyik fejedelme".
http://www.mszh.hu/feltalalok/eotvos.html
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/eotvos/html/index.htm

Jedlik Ányos (1800-1895)
Bencés szerzetes, fizikus, egyetemi tanár. Az általa 1829-ben megalkotott "villamdelejes forgony" volt a világon az első villanymotor. 1861-ben elsőként ismerte fel az öngerjesztés elvét, amelynek illusztrálására működőképes dinamómodellt épített. Ezt a készüléket használta fel rácsosztó gépének meghajtására, amellyel az addig ismerteknél lényegesen jobb minőségű optikai rácsokat tudott készíteni. A feszültségsokszorozás általa felismert elvének alkalmazásával épített "villamfeszítője" elnyerte az 1873-as bécsi világkiállítás első osztályú érmét. Társaságának szórakoztatására 1825-ben szódavízgyártó gépet is konstruált.
http://www.mszh.hu/feltalalok/jedlik.html
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/jedlikanyos/html/jedanyindex.htm

Kandó Kálmán (1869-1931)
Gépészmérnök, gyárigazgató a Ganz-gyárban. A vasúti villamos vontatás úttörő jelentőségű alkotója. 1902-ben gépészeti és elektromos konstruktőri tevékenységére alapozva nyílt meg Olaszországban a Valtelina vasútvonal, amely Európa első villamosított vasúti fővonala, egyben a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala volt. Jóval később ő alkotta meg az 50 Hz-es 16 kV-os egyfázisú áramot többfázisú, kisfeszültségű árammá alakító és azzal üzemelő ún. fázisváltós villanymozdonyt.
http://www.mszh.hu/feltalalok/kando.html
http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/kando_k.htm

Mechwart András (1834-1907)
Gépészmérnök, a Ganz-gyár vezérigazgatója (1874-99) A Ganz Ábrahám által a vasúti kerekekre kidolgozott kéregöntési technológiát a malomipari gépekre alkalmazva, rovátkolt acélhengerek beépítésével közel hatvanféle hengerszéket állítottak elő a gyárban, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy Magyarország a 19. század végén vezető helyet vívott ki a világ malomiparában. Már 1878-ban megalapította a Ganz-gyár villamos osztályát, lehetőséget teremtve ezzel számos magyar műszaki alkotó tehetségének kibontakoztatásához.
http://www.mszh.hu/feltalalok/mechwart.html
http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/mechwart_a.htm

Neumann János (1903-1957)
Matematikus, egyetemi tanár, az USA Atomenergia Bizottságának tagja. Számos matematikai eredmény után 1944-ben kidolgozta a játékelmélet alapjait. Ebben az évben kapcsolódott be a pennsylvaniai egyetemen folyó számítógép-fejlesztési (ENIAC majd EDVAC) programba, és a tárolt programú számítógép elvének kidolgozásával alapvető és máig ható befolyást gyakorolt a számítástechnika fejlődésére. Számos fontos eredményt ért el az asztrofizika, a hidrodinamika, a meteorológia és az automatika területén is.
http://www.mszh.hu/feltalalok/neumann.html
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujanindex.htm

Rubik Ernő (1944)
Építészmérnök, belsőépítész, egyetemi tanár. 1975-ben oktatási segédeszközként, a hallgatók térlátásának javítására alkotta meg a "kockát", amely világsikert hozott számára, s 1980-81-ben több országban is az "év játéka" lett. Munkatársaival a későbbiekben is számos sikeres logikai játékot alkotott és szabadalmaztatott. A fiatal tehetségek kibontakozásának elősegítésére létrehozta a Rubik Stúdiót, valamint több magyar és nemzetközi alapítványt is. A Magyar Mérnökakadémia alapító elnöke.
http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/1999/rubik/

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Orvos, biokémikus, a híres Lenhossék orvosdinasztia leszármazottja. Több országot érintő külföldi tanulmányútjáról Klebelsberg kultuszminiszter hívta haza, hogy átvegye a szegedi egyetem biokémia tanszékét. Még cambrigde-i kutatásai során, a 20-as évek közepén izolálta a hexuronsavat, amelyről már Szegeden, 1932-ben bizonyította be, hogy azonos a C-vitaminnal. Ez a felfedezés is közrejátszott abban, hogy 1937-ben megkapta a Nobel-díjat, azonban a díj indoklásában döntően a biológiai égésfolyamatok feltárásával (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) kapcsolatos vizsgálatai szerepelnek. A 40-es években az izomműködés vizsgálatával foglalkozott. Kutatócsoportjával felfedezte az aktint és a miozint, amely fehérjék alapvető jelentőségűek az izommozgások szempontjából. 1947-ben emigrált, s haláláig az USA-ban folytatta kutatómunkáját, amely ekkor főként a rákbetegségek kialakulási mechanizmusának feltárására irányult. Aktív közéleti szerepvállalással és filozófiai jellegű publikációkkal is sokat tett a humanizmus és a demokrácia eszméinek terjesztéséért.
http://www.mszh.hu/feltalalok/szgyalb.html
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbindex.htm

   
@1996-2011 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala    Impresszum Adatvédelmi tájékoztató     Hungary.Network Zrt.
Kapcsolat Impresszum Hungary.Network Zrt. Mátai és Végh Kreativműhely