Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Földrajzi árujelző

A földrajzi árujelző

Mi a földrajzi árujelző?
Ki szerezhet oltalmat egy földrajzi árujelzőre?
Mire jogosít fel a földrajzi árujelző?
Hogyan szerezhető oltalom Magyarországon?
Milyen költségek merülnek fel az eljárás során?
Milyen formai követelményeknek kell megfelelnie a beadványnak?
Mit tehet a földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén?
Meddig tart a földrajzi árujelző oltalmi ideje?
Mikor szűnik meg a földrajzi árujelző?

Mi a földrajzi árujelző?
Magyarország gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különleges jelentőséggel bír. Ugyanez elmondható a fenti iparágakhoz szorosan kapcsolódó bortermelésről is, ám az ország az agrárterületen kívül számos egyéb, hagyományosan kiváló minőségű termékkel büszkélkedhet.
A sikeres hazai és nemzetközi piaci részvétel szempontjából fokozottan számolni kell annak a versenyeszköznek a szerepével, amelyet a földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)], azaz az eredetmegjelölések [Vt. 103.§.(3)] és a földrajzi jelzések [Vt. 103.§.(2)] használata és jogi oltalma biztosíthat. Az olyan - nemzetközi színtéren is elismert - megjelölések, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.
A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. (Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek).
Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően (illetve a közelmúlt közösségi jogalkotási folyamatainak eredményeképpen) a földrajzi árujelzők - attól függően, hogy milyen terméktípushoz kötődnek - négyféle rendszerben kerülhetnek oltalom alá, s ezt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalomszerzés egészíti ki.
A fentieknek megfelelően a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői kizárólag az 510/2006/EK rendelet szerinti közösségi (azaz az egész Európai Unió területére kiterjedő) oltalmat élvezhetik. A szeszes italokhoz kapcsolható földrajzi árujelzők a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lajstromozott nemzeti oltalom mellett, ezen oltalom alapján (a 110/2008/EK rendelet szerinti feltételek megvalósulása esetén) közösségi oltalomban is részesülhetnek. A szőlészeti és borászati termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései a 479/2008/EK rendelet alapján - 2009 augusztusától, az élelmiszerekéhez hasonló rendszerben - szintén csupán közösségi lajstromozás tárgyát képezhetik. A fennmaradó (elsősorban ipari) termékek megjelöléseire pedig nemzeti úton, a Vt. XVI-XVII. fejezeteinek rendelkezései szerint lehet - Magyarország területére kiterjedő - kizárólagos jogot szerezni.
A közösségi oltalom megszerzéséhez vezető eljárás minden esetben egy nemzeti és egy közösségi szakaszból áll. Tekintettel arra, hogy a földrajzi árujelzők közösségi oltalmi rendszerei mind agrártermékekhez kapcsolódnak, az eljárások nemzeti szakaszának lefolytatásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden esetben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben jár el.
A nemzeti szakaszra vonatkozó szabályokat a Vt. és a 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet állapítja meg, a közösségi eljárásról a fent említett közösségi jogszabályok rendelkeznek.
Mint azt jeleztük, a földrajzi árujelzőknek a származás feltüntetése mellett a minőséggel is szoros kapcsolata van, éppen ezért e megjelölések használatára csak azok szerezhetnek jogot, akiknek termékei az előírt követelményeknek [Vt. 107.§. (1)] megfelelnek. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom további feltétele, hogy a termékleírás megfeleljen a követelményeknek [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet]. Ennek ellenőrzésére külön jogszabály [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet] alapján kerül sor, végrehajtása a jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
Alább olyan szabályokat ismertetünk, melyek a földrajzi árujelzők nemzeti oltalmára vonatkoznak - értelemszerűen abban a körben, amelyikben erre lehetőség van (tehát nem ezen eljárás alapján részesülnek közösségi oltalomban az 510/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek).

Ki szerezhet oltalmat egy földrajzi árujelzőre?
A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják [Vt. 107.§ (2)- (4)]. Fontos látni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.

Mire jogosít fel a földrajzi árujelző?
Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5.§ (1) d) pont] meghatározott termékek vonatkozásában használni, használati engedélyt (licenciát) azonban harmadik félnek nem adhatnak [Vt. 109.§.(1)]. A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110.§) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.

Hogyan szerezhető oltalom Magyarországon?
Oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§] szerezhető.

Milyen költségek merülnek fel az eljárás során?
A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, 107.000 Ft.

Milyen formai követelményeknek kell megfelelnie a beadványnak?
A bejelentés formai követelményeit a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§ és 5.§-ai tartalmazzák.

Mit tehet a földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén?
Földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110 §.) miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.

A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.

Meddig tart a földrajzi árujelző oltalmi ideje?
Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart.

Mikor szűnik meg a földrajzi árujelző?
A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg (Vt. 105-106. §.) valamely oltalomképességi feltételnek. Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli [Vt. 111.§. (2)] a lajstromból.

Megszűnhet a földrajzi árujelző akkor is, ha a jogosultak megsértik a termékleírásban [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet] előírt követelményeket.