Konvergencia

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának Konvergencia Programja

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2011. és 2015. közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének (Strategic Plan) egyik fő célkitűzése az európai uniós és nemzeti védjegyrendszer egyensúlyának megteremtését szolgáló Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat (European Trade Mark and Design Network, ETMDN) kiépítése és hatékony működtetése. AzETMDN az EUIPO által 2010-ben létrehozott Együttműködési Alap (Cooperation Fund, CF), a tagállami joggyakorlat közelítését célzó Konvergencia Program (Convergence Programme, CP), valamint az európai védjegyrendszer alapvető jogszabályainak felülvizsgálata mentén épül ki.

Az EUIPO és a nemzeti hivatalok együttműködésével 2011 júniusában útjára bocsátott Konvergencia Program célja a tagállamok eltérő joggyakorlatának közelítése olyan területeken, ahol a gyakorlat megváltoztatásához nem szükséges jogszabály módosítás. A Konvergencia Program a nemzeti hivatalok joggyakorlata tekintetében kimutatható olyan markáns eltéréseket igyekszik tehát megszüntetni a releváns uniós normák értelmezésének összehangolásával, amelyek a jogbiztonság megteremtésének akadályát képezhetik.

A Konvergencia Program keretein belül indult projektek a tagállamok képviselőinek részvételével működő szakmai munkacsoportok által valósulnak meg. A munkacsoportok célja olyan közös gyakorlati elvek megfogalmazása és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén történő közzététele, amelyek hozzájárulnak a tagállami és az európai uniós jogértelmezés közötti egyenetlenségek kiküszöböléséhez.

A Konvergencia Program projektjeiben való részvétel, illetve az azokban elért eredmények gyakorlatba való átültetése önkéntes alapú, és abban az egyes tagállami hivatalok szakértőinek részvétele mellett uniós tagsággal nem rendelkező országok hivatalai (pl. Törökország) és az ügyfélszervezetek is képviseltethetik magukat.

Az egyes munkacsoportok egységes munkamódszerrel működnek. A nagyobb létszámú munkacsoportok négy ún. munkacsomagra oszlanak, amelyek a közös gyakorlat kidolgozásáért, valamint a kommunikációs és implementációs stratégiáért felelnek, ezenkívül az egyik csomag tevékenysége arra is kiterjed, hogy a korábbi gyakorlat szerint kezelt ügyeket az új közös gyakorlat eredményei mennyiben érintik. A munkacsomagokban a munkacsoport tagjai vállalnak szerepet önkéntes alapon. Az EUIPO az erre a célra létrehozott ún. Central Team segítségével működik közre a projekt célkitűzéseinek elérésében.

Az egyes projektek eredményeinek jóváhagyása több lépcsőben történik. A kisebb létszámú munkacsomagban kidolgozott közös gyakorlatot a munkacsoport szakértői szinten hagyja jóvá. Majd a kialakított elveket elsőként az EUIPO Védjegy Kapcsolattartó ülésének plénuma elé terjesztik, ahol a tagállami küldöttek és az ügyfélszervezetek képviselői megvitatják, valamint jóváhagyják azt. A közös gyakorlatot végül az EUIPO Igazgatótanácsa hagyja jóvá, és ezt követően kerülhet sor az új közös elvek gyakorlatba történő átültetésére.

A közös gyakorlat jóváhagyását követően a résztvevő tagállamok hivatalai és az EUIPO az iránymutatásul szolgáló elveket ún. Közös Közleményben, összehangolt időpontban jelentetik meg, amelynek szövegét a kommunikációs stratégiáért felelős munkacsomag dolgozza ki. A közös gyakorlat implementálása önkéntes alapon történik, az érintett hivatalok által vállalt időpontban, amely azonban nem lehet későbbi, mint a Közös Közlemény megjelentetésétől számított három hónap.

A Konvergencia Program célkitűzéseinek elérésére ez idáig hét projekt jött létre, amelyek közül öt a védjegyjogi jogértelmezés harmonizációját érintő kérdésekkel foglalkozik, két munkacsoport tevékenysége pedig a formatervezési minták szabályozásával összefüggő tagállami joggyakorlat közelítésére irányul. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértői valamennyi projektben aktív szerepet vállalnak.

 

A Konvergencia Program keretében indult egyes projektek

CP1. - Az árujegyzék kifejezéseinek efogadhatóságáról és a Nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseiről Tovább »
CP2. - A nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek oltalma terjedelmének értelmezéséről (korábban az „ip translator” végrehajtásáról) Tovább »
CP3. - Megkülönböztető képesség – Leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező szavakat tartalmazó ábrás védjegyek – képzési anyag Tovább »
CP4. - A fekete-fehér védjegyek oltalmi köre Tovább »
CP5. - Viszonylagos kizáró okok - Összetéveszthetőség Tovább »
CP6. - A formatervezési minták grafikai ábrázolása Tovább »
CP7. - A minta szerinti termékek osztályozásának harmonizációja Tovább »
CP8. - A védjegy lajstromozott formától eltérő alakban történő használata Tovább »
CP9. - A szó- és/vagy ábrás elemeket tartalmazó háromdimenziós védjegyek megkülönböztető képességére vonatkozó közös gyakorlat Tovább »
CP10. - A formatervezési minták interneten való nyilvánosságra hozatalának megítélése Tovább »
CP11. – Új típusú védjegyek: alaki követelmények és a kizáró okok vizsgálata Tovább»
CP12. - Bizonyítékok a védjegyekre vonatkozó fellebbezési eljárásban Tovább»